Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

ellenőrzés végett be kellett küldeni a kamarába, csaknem hiánytalanul fennmaradtak. 1648 után csak a század végén, 1696-ban végeztek újabb összeírást. A török kiűzése előtti összeírásokban a törökök pusztításait, a lakosok elhurcolását is megemlítették. Olykor hódoltsági falvakat is összeírtak és feljegyezték a töröknek fizetendő adót. Az 1696. évi portaösszeírás a régebbiekétől eltérő szempontok szerint készült. Egy portának ugyanis négy olyan jobbágygazdaság számított, amelyekhez 120—120 pozsonyi mérős szántó tartozott. Ha azonban a községben katonaság volt beszállásolva,e teherhez mérten 4 1/2,5, vagy 6 gazdaságot kellett egy portának számítani. Ilyen hasznoncsökkentő tényezők voltak még - különböző mértékben — az áradások, meg a rét- és legelőhiány. Csökkenteni kellett viszont az egy portára eső jobbágygazdaságok számát haszonnövelő tényezők kereskedelem, malom, hajózható folyó — esetén. így az 1696-os összeírások, bár különböző részletességűek, átfogó képet adnak az összeírt helységekről, köztük a török uralom alól szabadultakról is. Az 1696. évi összeírást minden megyében és szabad királyi városban egy másik megye, illetve város küldöttei végezték. A gyűjteményben megtalálható 24 megye (Baranya, Bihar, Borsod, Esztergom, Gömör, Hont, Liptó, Mosón, Nógrád, Nyítra, Pest, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szepes, Tolna, Trencsén, Turóc, Ung, Ugocsa, Zala, Zemplén, Zólyom) 1696. évi összeírása, néhány megyéből pedig 1696-hoz közeli években készült összeírás (Bereg 1697, Bars és Komárom 1699). 1707-ben új összeírást rendelt el az ónodi országgyűlés. Az elkészült összeírások kisebb része itt van, nagyobb része a Rákóczi szabadságharc levéltárában található. Az adóösszeírások túlnyomó részét abc rendben egymás után következő megyék, s azokon belül évek szerint rendezték, majd e rendhez nagyjából igazodva, kötetekbe kötötték, összesen 64 ilyen kötet van, legtöbbjük az 1696—97-ig, illetve 1707-ig terjedő időszakot öleli fel. Az adó adminisztrációjával kapcsolatos iratok (Acta dicalia) időrendben vannak elhelyezve egy csomóban. Az Iregestrata sorozatban a két előbbi sorozatba be nem sorolt összeírásokat, illetve iratokat találjuk, megyék és városok ábc rendjében, illetve időrendben. A teljes anyaghoz részletes segédkönyvek vannak, amelyek a megyék, illetve városok neveit és az évet, valamint egyéb adatokat is feltüntetnek. E 159 REGESTA DECBVÍARUM 1533-1801 50,50 fm. A kincstár által bérelt egyházi tized évenkénti behajtásáról a megyék dézsmakerületeiben készült jegyzékek és a tized adminisztrációjával kapcsolatos egyéb iratok (bérleti szerződések, tizedszedési utasítások, jelentések, nyugták, számadásösszesítések stb.) vannak ebben a gyűjteményben; főként az ország északkeleti részéből és nagyrészt a 16—17. századból. Az iratanyag legértékesebb részét a bor-, gabona- és bárány tized jegyzékei alkotják. A tizedjegyzékek általában a termelők nevét, tizedköteles termését tartalmazzák; külön feltüntetve a kevés termésű, úgynevezett kereszténypénz fizetőket. Többnyire felsorolják bennük a mentesítetteket és a mentesítés okát (kiváltság, háborús pusztítás stb.) is. ' i • 60