Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

az 1790-es évek elejétől Kolozsvárott volt, a kancelláriáé pedig természetesen Bécsben, a selejtezést csak általános alapelveiben lehetett egyeztetni. így megtörténhet, hogy egy ügy intézésének guberniumi iratai megmaradtak, kancelláriai anyaga viszont nem; ez fordítva is lehetséges. Ismertetésünkben tehát előbb összefoglaló képet adunk a fent említett állagok anyagáról (elsősorban a legteljesebb és legjobban ismert állag, a Libri conceptuum regii Hungarici et Latini alapján), majd bemutatjuk az egyes állagok specifikumait. (Természetesen külön-külön fogjuk ismertetni az erdélyi országos kormányhatósági levéltárak gyűjtemény jellegű állagait, továbbá a commissio cameratica anyagát.) A B 2 Acta generalia, F 41 Protocolla sessionalia, F 43 Libri conceptuum regii Hungarici et Latini és F 46 Ügyiratok című állagok közös tárgyi vonatkozásai a következők: A korszakunkra vonatkozó anyag magára a felszabadító háború tényeire is tartalmaz forrásokat — Erdély nem lévén hadszíntér, csak közvetetteket. 1694 tavaszán nyugtalanságot kelt Erdélyben az a hír, hogy Moldvában tatárok vannak, 1695 őszén Veterani lugosi vereségének van nyoma a hivatali levelezésben, s még inkább az ennek kapcsán az erdélyi császári hadvezetésben kialakult pániknak, s az ebből az erdélyiekkel szemben születő bizalmatlanságnak. Thököly 1690 után is állandó fenyegetést jelent: beütésétől tartanak, kurucgyanús elemeket tartóztatnak le, bár egyes töhökölyánus elemek megkegyelmeztetési ügyeivel is találkozhatunk itt. Külön kérdéskör az 1697-ben a hegyaljai zendülés kapcsán kiadott rendelkezéseké. Nagyobb arányban szerepelnek itt, és nagyobb súlyúak is az Erdélynek a Habsburg birodalomba való integráltatása utáni új berendezés ügyei: viták a Diploma Leopoldinum körül, a gubernium tanácsosainak felekezeti megoszlása, beiktatásuk, az új kormányszerv székhelyének kérdése, követek (Alvinczi Péter, Csáky László és mások) küldése I. Lipóthoz az új berendezkedés részletkérdéseinek tisztázására. Viták tárgya az erdélyi udvari kancellária felállításának kérdése. Külön kérdéskör a Partium hovatartozása-körüli vitáké, illetve a felszabadító háború alatt rövid ideig keresztény kézen lévő Szörény megye új berendezkedéséé. Érinti az erdélyieket a neoacquisíiea "kérdés is; külön követet is (Vas Györgyöt) küldenek ez ügyben az uralkodóhoz. Az új berendezkedés nagy súlyú kérdése a vallásügy: katolikus-protestáns viták templomok birtoklásán, a katolikus püspök Erdélybe jövetele, amit a rendek protestáns többsége hevesen ellenez, végül a román vallási unió ügyei. Külön kérdés Haller János és Csáky László rehabilitációjának ügye (mindkettőjüket Béldi Pál felkelése kapcsán ítélték el, 1691 után azonban Haller kincstartó, a legmagasabb állami rangot viselő katolikus főúr, Csáky László pedig császári tábornok). Ebbe a kérdéscsoportba tartozik végül a törvényhatósági főtisztségek betöltésének ügye. Közvetlenül függ össze a hadviseléssel az adó és a hadellátás kérdése. Adóügyi megegyezés születik a szász és a másik két natiö közt az egyes natiok által vállalandó adóteherről; viták tárgya az adónak a Diploma Leopoldinum-ban megjelölt összeg fölötti részének ügye. Nyugtalanító hírek érkeznek arról, hogy a nép elszökik az adóteher elől (annál is 44