Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Szolnok megyei Levéltár / Cseh Géza

IV. 3 A JÄSZKDN KERÜLET ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI a) Összeírások 1713-1829 2,16 fm 1713 1 köt. Az állagba a Jászkún kerület egész területéről felvett összeírások tartoznak, amelyek közül a legrégebbi 1713-ban keletkezett. Korszakunkra csupán ez, a német lovagrend által felvett konscripció vonatkozik. A lovagrend 1710-ben az adózó gazdákról, cselédekről és szolgákról már készített egy számbavételt, amelynek eredeti példányát a Deutsch Ordens Zentralarchiv őrzi. Ennél azonban jóval fontosabb és részletesebb az itt levő 1713. évi összeírás. Az összeírást településenként vették fel, rovatai a lakosság (gazdák, szolgák, nők), az állatok (lovak, szarvasmarhák, juhok, sertések), a malmok és a méhkasok számáról, a termények (árpa, köles, bor) mennyiségéről szolgáltatnak adatokat. A német lovagrend Jászberény, Gálszentgyörgy (Jászfelsőszentgyörgy), Árokszállás, Jákóhalma, Apáti, Kisér, Ladány, Alsószentgyörgy, Mihálytelke (Jásztelek) jászsági, Karcagújszállás (Karcag), Madaras, Túrkeve, Kunhegyes nagykunsági, Halas, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Lacháza kiskunsági települések népességét, állatállományát és terményeit írta össze, s az adatokat a három kerületben külön-külön összegezte. Egyes jelentős községek, pl. Jászdózsa, Kisújszállás és Kúnszentmárton adatai nem kerültek be a kötetbe, aminek oka valószínűleg nagyobb fokú pusztulásukban, illetve későbbi újratelepülésükben rejlik. JÁSZBERÉNY VÁROS LEVÉLTÁRA V. I JÁSZBERÉNY VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI Jászberény a török hódoltság korában az egész Jászkunság közigazgatási székhelyévé vált. Lakossága a háborús pusztításokat viszonylag kis vérveszteséggel vészelte át. Az eladás után a német lovagrend is itt hozta létre közigazgatási központját, és innen irányította a három kerület (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) most már végleg összekapcsolódott gazdasági és közigazgatási életét. 1692-ben I. Lipót évente három országos vásár tartását engedélyezte Jászberénynek. Ezzel a város régi vásártartási jogait szerezte vissza. Jászberényt az 1699. évi Pentz-féle összeírás a Jászság és a környékbeli területek fő helyének és vásári központjának nevezte. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek 1696-1848 5,00 fm 1696-1724 1 köt. Csak a meglehetősen rendszertelenül vezetett első kötet (1696-1724) tartalmaz közvetett adatokat a katonai terhekről, a német lovagrend és Jászberény város kapcsolatáról. A be250