Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Szakály Ferenc: Történeti bevezető

késztette és kiadta Scheiber Sándor. Budapest, 1974. N° 33-56., XVII. 1431-1770. Házi Jenő és Szilágyi Mihály közreműködésével szerkesztette és kiadta Scheiber Sándor. Budapest, 1977. N° 20-273. passim és XVIII. 1290-1789. Házi Jenő és Szilágyi Mihály közreműködésével szerkesztette és kiadta Scheiber Sándor. Budapest, 1980. N° 110-499. passim. 14 Vö. a külföldi levéltárakról készült levéltárismertetőt: Buda expugnata 1686. Europa et Hungária 1683-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai I-H. Szerkesztette Bariska István, Haraszti György, Varga J. János. Bp., 1986. 15 A legtöbb főtisztet adó főúri családok levéltárait jobbára szlovákiai levéltárakban találjuk. Vö. például Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához (1401-1653) s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest 1910. 586-594. (Gróf Pálffy János 1716—1717-es levelei a déli hadszíntérről gróf Erdődy Imréhez, az Erdődy család galgóci levéltárából); Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. 1. Általános rész 1—

II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970. 717. (a Pálffy-család pozsonyi, hitbizományi levéltárának Daun-részében Bécs 1683-as ostromáról található adatokról) stb. 16 Kara Mustafa vor Wien 1683 aus der Sicht türkischer Quellen. Übersetzung: Richard F. Kreutel. Besorgt von Karl Teply. Graz-Wien—Köln, 1982. (Osmanische Geschichtsschreiber. Neue Folge.); Karácson Imre: A török sereg átvonulása Magyarországon 1683-ban. Hadtörténelmi Közlemények 9 (1896) 326-349. 17

Vö. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. II. Kecskemét 1861. az okmánytári rész passim és III. Kecskemét 1862. 7090. 18 Vö. Szakály Ferenc: Az 1670-es évek Habsburg-ellenes mozgalmai és a hódoltsági magyar feudális hatalom. A Thököly-felkelés i.m. 59—67. 19 Vö. Thaly Kálmán: Az 1683-iki táborozás történetéhez (A kétszázados évfordulat alkalmából hg. Esterházy Pál nádor kiadatlan kéziratai és levelezései nyomán). Budapest, 1884. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XI/4); Mohi Adolf: Török világ Kismarton vidékén (1683—1699). Sopron, év nélkül; Vanyó Tihamér: Sopron vármegye hadügyi, gazdasági viszonyai és közállapotai (1640—1690-ben). Soproni Szemle 1976.26-27. 20 1684-ben Esterházy Pál nádor is ezzel az érveléssel mentegette megtévedt osztályostársait és a Thököly-párti magyar katonákat: „ennek okai először, hogy nem kaptak zsoldot, amiből megémettek volna, másodszor, hogy a császári ármádia Magyarországot a török és a rebellisek karmai közt hagyván, kiment Ausztriába". Cornaro Frigyes velencei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Magyar fordítással és történeti bevezetéssel ellátta Bubics Zsigmond kassai püspök. Budapest, 1891.372. 21 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664—1685). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91.) 22 Kari Teply: Mehmed Qolak-Beg — Leopold Freiherr von Zungaberg. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichte 80(1972) 113-155. és Haraszti György: A „nagyvezír szeme" a császár fogságában. „História" 8(1986) 3—4. szám. 24