Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Kanyar József tanulmánya alapján - Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár / Henzsel Ágota

őket. Két évvel később úgy határozott a vármegye, hogy a szökött jobbágyokat figyelemmel kell kísérni, s ha új helyre telepednek, vigyék magukkal porció-kötelezettségüket is. 1696-ban a megye falvaiból a hajdúvárosokba szökött jobbágyok felsorolása található a jegyzőkönyvben, név és eredeti lakóhely feltüntetésével. A következő évben a Rákóczi uradalomba indult követség, hogy az odaszökött jobbágyokat visszaszerezze. A terhek elől menekülő lakosságnak csak az adók arányosabb kivetését tudta Ígérni a vármegye. A források nyelve latin és néhol magyar. Használatukat tárgy-, személynév- és helynévmutató könnyíti. b) Közgyűlési iratok (Juridica et politica) (1335)1550-1786,1790-1848 143,38 fm 1683-1699 1,68 fm Az iratok között a király tói és az országos hatóságoktól érkezett rendelkezések találhatók, számos utalással a felszabadító harcokra és a Szabolcs megyére ennek kapcsán kivetett adókra. Itt vannak a császári katonaság tisztjeinek a megyéhez intézett követelései, Szabolcs vármegye főispánjának, Zichy Istvánnak levelei, a szomszéd vármegyék együttműködést kérő vagy ajánló levelei. Számos kérelem érkezett a megyéhez a birtokosoktól és a falvaktól, feltárva a háborúk miatti nyomorúságos helyzetüket. A vármegye által készített adókivetéseket, számadásokat is tartalmaz az állag: ezek adatgazdaságuk miatt érdemelnek figyelmet. Az iratanyagból kitűnik, hogy 1683-tól 1685 nyaráig Thököly környezetéből érkezett a legtöbb levél, de Saponara már 1683. szeptemberében Thököly és hívei üldözésére buzdította a megyét. Lipót császár 1684. januári parancsa amnesztiát hirdetett a hűségére térőknek. A Thököly-mozgalom hanyatlása a király pártjára állította Szabolcsot. A megyétől távol levő főispán, gr. Zichy István 1685-ben elégedetten állapította meg, hogy „a vármegye újólag a király felé hajol". Az átállás a császári katonaságot és tartásuk minden nehézségét zúdította Szabolcsra. Zichy, aki e terhek enyhítéséért kezdettől fogva közbenjárt az udvarnál, 1685. végén azzal biztatta övéit, hogy „ha Budát Isten kezünkbe adná", megmenekülhetnének a katonatartástól. A sikeres ostrom után Esterházy Pál nádor levele elismerte, hogy a vármegyének is sok fáradságába és költségébe került a törökkel szembeni térhódítás. 1687-ben Munkács ostroma volt a környék legfontosabb eseménye. Augusztusban Eperjesről írt Caraffa, nemesek személyes felkelését vagy zsoldosok állítását kívánva. Az 1687-es országgyűlésre a vármegye összes sérelmei és az időszerű kérdések dolgában utasítást adott követeinek. Az országgyűlésen igyekeztek orvosolni az ország bajait, amelyekből főleg a felső-magyarországi 13 vármegyének jutott. A főispán is arról írt, hogy most a felföldi megyékre kevesebb, a többire nagyobb számú porció esett. Ez az Ígéretes változás nem tartott soká: 1689 nyarán Lipót a még török kézen levő Várad ' 243