Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Komárom megyei Levéltár / Ortutay András

ESZTERGOM VARMEGYE LEVELTARA IV. 1 ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI Esztergom vármegye hatósága 1543-ban elmenekült Esztergomból, amelyet akkor elfoglaltak a törökök. Az eleve kis számú nemesség előbb Érsekújváron, majd Érsekújvár török kézre kerülése után Komárom várában élt, s tartotta fenn a nemesi megye szervezetét. Esztergom 1683. évi felszabadulását követően, de inkább csak Buda 1686-ban történt visszafoglalása után indult meg az egykori szabad királyi városban és Esztergom vármegye két járásában, az esztergomi és párkányi járásban az élet. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése végül csak 1696-ban ült össze Esztergom érseki városban, hogy alispánt és tisztikart válasszon. a) Köz- és kisgy űlési és törvényszéki jegyzökönyvek 1696-1848 1,80 fm 1696-1702,1710-1719 2 köt. Az állag első kötetében az 1696. január 23.-1702. március 22. közti, második kötetében az 1710. április 14.-1719. november 6. közti jegyzőkönyvek találhatók. Időrendben szétválasztás nélkül követik egymást a közgyűlési és kisgyűlési jegyzőkönyvek. A törvényszéki ülések jegyzőkönyveit az eredeti kötésű könyvek utolsó negyedében kezdték el vezetni. A jegyzőkönyveknek fogaímazati példányai is nagyrészt megmaradtak; előfordul, hogy részletesebbek, mint a tisztázatok, amelyek sokszor igen lerövidítettek, inkább csak az ügyek kivonatát tartalmazzák. A jegyzőkönyvek minden fontosabb politikai, közigazgatási, adó- és pénzügyi, katonai tárgyat tartalmaznak, amelyek a megyét a felszabadító háborúk során érintették. A jegyzőkönyvek adatai 1696-tól elsősorban a katonai célra szolgáltatott készpénz-, terményszolgáltatások, szekerezések, előfogat-bíztosítások végeérhetetlen sorát adják. A felsőbb királyi rendeletek kihirdetése mellett a vármegye a legtöbbet a budai hadbiztos, Anton Schweidler utasításaival foglalkozott, de a helyi vár parancsnokának, Kuckländer tábornoknak az utasításaival is, aki a vár erősítésére kért rendszeresen élelmet, munkaerőt. Visszatérő téma a megyében telelő katonaság elhelyezése, a vármegyei hadbiztosok számára utasítások kidolgozása, hogy a szegénynép ügyében miként járjanak el. Ugyancsak gyakori az egyes átvonuló ezredek számára a szükséges élelmiszer és zab biztosítása. A jegyzőkönyvek nyelve latin, néhány magyar nyelvű levél és a törvényszéki jegyzőkönyvek magyar nyelvű tanú vallatásai kivételével. A kutatáshoz az 1770-es években készült mutató használható, amely jegyzőkönyvi kötetenként tartalmazza a legfontosabb tárgyköröket és neveket. 224