Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltára / Gecsényi Lajos (Győr megye); Mihály Ferenc (Mosón megye)

(1594-1598) megszűnése után 1607-től folyamatosan magukban foglalják. A tárgyunkra vonatkozó bejegyzések majdnem kizárólag hadellátási vonatkozásúak (a császári katonaság élelmezése, kvártély ozása, fuvarozása szekereken vagy hajón). A polgári lakosság és a katonaság ellentétei néha véres tettlegességig fajultak. 1684/1685 telén a Buda sikertelen ostroma után visszavonuló császári sereg elhelyezésének terhe nehezedett a megyére. 1687/88 telén a J. H. von Bonkhorst parancsnoksága alatt álló svéd ezred, a következő télen az Auersperg ezred, 1690. novemberében a Kaunitz ezred, 1691. telén a Pelesy ezred, 1694. novemberében dán katonaság, 1698. decemberében a szász-gothai lovasezred egységeinek elhelyezését tárgyalták; ezeken kívül időről-időre nagyobb egységek is átvonultak a területen. A felszabadító háború menetének előrehaladásával nőttek a fuvarterhek. 1687-ben és 1688-ban Székesfehérvár és Palota ostromához kellett élelem és hadiszer szállításához szekereket kiállítani. A Székesfehérvárról kivonuló török őrség poggyászának szállításához ugyancsak Győr, Mosón és Veszprém megyékből kértek fogatokat. A megyebeli szekerek 1691-ben Szolnokig, 1692-ben Szegedig, 1693-ban Belgrádig jártak a hadsereg nyomában. Hetekre és hónapokra küldtek várépítési munkákhoz is napszámosokat, fuvarosokat nemcsak a győri várhoz, hanem Székesfehérvárra és Budára is. A közgyűléseken tárgyalt leiratok, levelek nagyrészét A. Caraffa főhadbiztos, J. N. Hochburg győri élelmezési felügyelő, majd főhadbiztos, Vánossy Lőrinc fehérvári harmincados és Frischenhausen főhadbiztos írta. A jegyzőkönyvek nyelve latin. A kutatás csak átnézéssel történhet, segédlet nincs. b) Legrégibb közgyűlési és törvénykezési iratok (Acta congregationalia et judicialia antiquissima) 1552-1699 1,20 fm 1683-1699 0,60 fm A felszabadító háborúk éveiből tekintélyes mennyiségű királyi és nádori, valamint kancelláriai leirat, a különböző katonai hatóságok - hadbiztosok, élelmezési biztosok stb. — megkeresései, illetve elvétve néhány közgyűlési felirat és kárösszeírás áll rendelkezésre. Miután a közgyűlési jegyzőkönyvek csak rövid kivonatos összefoglalót adnak az egyes beérkezett iratok tartalmáról, az iratok darabonkénti átnézése feltétlenül célszerű. Levéltári rendezésük során az iratokat évenként két csoportra: törvénykezési és közigazgatási iratok - bontották és a csoportokat római I., illetve II. sorszámmal jelölték. A közigazgatási iratok tárgya a mindkét hadviselő fél cselekményei során előállt pusztítás, a nádor felhívása nemesi felkelésre, hadellátási ügyek és a császári katonaság túlkapásai. 189