Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása még nem jelentette a megyei közigazgatás azonnali és teljes megszűnését. A tisztikar a levéltári anyaggal Veszprémbe menekült. Az egykori megye területe fokozatosan leapadt. 1569-ben Pest megyéhez csatolták Solt széket. 1643-ban a Vértes hegység alatti és Baracskától északra, fekvő települések — a későbbi Vértesalja járás községei - Komárom megyéhez kerültek. A megye déli és délnyugati részén lévő helységeket Veszprém megyébe kebelezték. Székesfehérvár 1688. május 19-i visszafoglalása után Fejér megye a bécsi udvari kamara fennhatósága és a budai kamarai adminisztráció felügyelete alá került. Három provizorátus hatáskörébe osztották; a székesfehérvári provizorátushoz tartozott a megye középső, legnagyobb része, Veszprém megye egy részével együtt. A megye északi részén fekvő falvak a budai provizorátushoz tartoztak. Viszonylag kedvezőbb helyzetben voltak a Duna menti rác települések, amelyek átmenetileg a dunaföldvári provizor hatáskörébe kerültek. A katonai igazgatás együtt járt a lakosság erőn felüli adóztatásával, amely a megyei közigazgatás 1692-es visszaállításával sem szűnt meg. IV. 1 FEJÉR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla congregationum) 1692-1786 1,3 fm 1692-1697 0,02 fm A jegyzőkönyvek tanúsága szerint korszakunk első évtizedében a megyei közgyűléseket Székesfehérváron tartották. Az újjászervezett megye közigazgatásában sok nehézséggel kellett megküzdeni. Elhúzódott a faluhatárok megállapítása, egy-egy község Fejér megyéhez való visszacsatolása. Több megyei községet azért nem tudtak összeírni, mert határaik nem voltak megállapítva és még nem kebelezték vissza őket Fejér megyébe. Az összeírásokra pedig szükség volt, mert lehetővé tették a terhek arányosabb elosztását. Fontos volt az eldöntése annak is, hogy a községbe melyik megye küld katonaságot. A megyei közgyűlés közvetíteni próbált olyan ügyekben, amikor szomszédos megye hadbiztosa közeli Fejér megyei falvakba küldött beszállásolandó katonaságot. A főhadbiztosság kéréseit a megye sokszor nehezen, máskor egyáltalán nem volt képes teljesíteni. Donát Heisler főhadbiztoshoz 1694. július 1-én írt levelükben elviselhetetlen terheikre hivatkozva kérték, hogy követeik panaszait és javaslatait hallgassa meg. Ökrök, széna Budára küldésére a közgyűlés külön kijelölte Töttösi László komisszáriust. Előfordult, hogy a főhadbiztosnak átadott összegről utólag kellett nyugtát kérni. 1694. augusztus 5-én Fejér megye közgyűlése a Duna melléki vármegyék követei között Miskey István alispánt, Kolozsváry Mihály szolgabírót és Zichy Imrét Bécsbe küldte sérelmei orvoslására és súlyos terhei könnyítése céljából. 177