Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Csongrád megyei Levéltár / Barta László (Csongrád megye, Szentes); Géczi Lajos (Szeged); Herceg Mihály (Hódmezővásárhely); Vigh Zoltán (Makó)

Csongrádot és Hódmezővásárhelyt, valamint öt falut írtak össze; a törökkorban kialakult településszerkezet megőrződött. Ugyanazt mondhatjuk el a mezőgazdasági termelés rendjéről is, amelyre a földbőség, az emberszűke és emiatt az extenzív gazdálkodás jellemző. Vásárhelyen, Tápén, Szentesen és Makón, valamint Mindszenten nincsenek dűlőkre osztva a földek, hanem „kiki tetszése szerint, amelyik a legjobban tetszik" választ magának szántót, ezt 4—5 évig egyfolytában művelik, majd elhagyják, és kaszáló lesz belőle. A csak ritkán művelés alá vett föld egy szántással is jó termést, egy pozsonyi mérő után 3-4—5 mérő termést hoz. Csak Csongrád és Újfalu földjei vannak dűlőkre osztva, de itt is sok a fel nem vett, dűlőkre fel nem osztott föld, Csongrádon 350 pozsonyi mérőt, Újfalun pedig nem kevesebb, mint 1400 pozsonyi mérőt lehetne ezekbe elvetni. A rövidesen újjászervezett megyébe Makó és Újfalu már nem került bele, Szegvár pedig még hiányzik az összeírásból. A helytörténetírás eddig is használta, de lehetőségeit még korántsem merítette ki. Érdekes lenne például a Schlick tábornok által telepített Újfalu vizsgálata. (Az összeírás egy másik példánya a Magyar Országos Levéltárban is kutatható.) KÉZIRATTÁR A Levéltár még egyelőre katalogizálatlan kézirattárában megvan az úgynevezett Petrák-krónika hét változatának teljes szövege: ezekből kettő eredeti kézirat, a többi gépelt vagy fénymásolat. A Petrák-krónika A krónikát 1750 körül kezdte írni Petrák Ferenc szentesi lakos, utódai 1925-ig folytatták. A tatárjárástól kezdve ismerteti Szentes történetét. Megemlíti a felszabadító háborúk egyik szentesi epizódját: hogyan győzte le 1686-ban Veterani tábornok a község határában az ostromlott Szeged megsegítésére siető gyulai és szarvasi törököket. Leírja a határban elpusztult helységek nevezetes épületeit és vesztük történetét. Részletes ismertetést ad a régi döghalál-járványok tüneteiről, az áldozatok számáról és a védekezés módjáról is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS LEVÉLTÁRA Hódmezővásárhely, a Hunyadiak korától mezőváros, 1848 után rendezett tanácsú város, majd 1872-től törvényhatósági joggal felruházott város levéltárát a hódmezővásárhelyi fióklevéltár őrzi. 174