Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Csongrád megyei Levéltár / Barta László (Csongrád megye, Szentes); Géczi Lajos (Szeged); Herceg Mihály (Hódmezővásárhely); Vigh Zoltán (Makó)

SZEGED VÁROS LEVÉLTÁRA IV. 1021 SZEGED VÁROS TITKOS LEVÉLTÁRA a) Adomány- és szabadalomlevelek 1359-1837 0,72 fm 1684-1711 0,20 fm A városi tanács 1725. évi statútumában úgy rendelkezett, hogy a város kiváltságleveleit egy három kulccsal ellátott vasládában kell elhelyezni. Ettől az időponttól számíthatjuk a Titkos Levéltár (Archívum Secretum, majd Belső Archívum) létezését. 1861-ben az iratokat rendezték és az anyaghoz lajstromot készítettek. 1882-ben Reizner János főjegyző átrendezte az iratokat, az Adomány- és szabadalomlevelek című részhez lajstromot és mutatót készített. A Titkos Levéltár iratai közül több foglalkozik az ország török alóli felszabadításával, illetve a korszakban történt eseményekkel. Néhány, a törökök által kiállított irat a ferences rendházzal és templommal kapcsolatos: a templom kijavítása, a ferencesek Tiszán való szabad átjárásának engedélyezése. A szegedi lakosok tiltakoznak az áthaladó török katonaság alsóvárosi rendházba való beszállásolása ellen (1686). Több irat foglalkozik a szegediek adójának fizetésével. Az udvari kamara 1689-ben a szegediek kérelmére a Tisza áradása miatt a tized felét elengedte. 1691-ben szintén elengedték a tized felét, mivel a város lakossága Belgrád eleste óta állandóan fegyverben állt, és ezért gazdaságát nem tudta kezelni. A város sokféle szolgáltatást nyújtott a katonaságnak (készpénzt, élést, a lovaknak szénát és zabot). 1702. aug. 4-én az udvari kamara utasította a budai kamarai igazgatóságot, hogy — mivel a város 1695-ben a környéken táborozó hadak számára 2035 köböl zabot és 500 köböl gabonát szállított, s ezzel a tábort a legnagyobb szükségtől mentette meg — a várost régi jogainál fogva megillető Tápé földet és Vártó halastavat a kamarai igazgatás alól adja át a városnak. Mivel a karlócai béke értelmében lerombolandó Maros-menti várak lerontására a Tisza és Erdély közötti terület népessége nem volt elegendő, Lipót király 1701. márc. 10-én megparancsolta Csongrád megyének, hogy munkásokat rendeljen ki. Az iratok latin, magyar, német és török nyelvűek. Kutatásukat lajstrom és mutató segíti. XD.4 A SZEGED-ALSÓVÁROSI FERENCES RENDHÁZ IRATAI 1301-1950 4,24 fm 1683-1718 0,27 fm Az Assisi Szent Ferenc által a 13. század elején alapított kolduló rend szerzetesei közül a mariánusoknak már a 14. század elején volt templomuk és kolostoruk Szegeden. 170