Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya

pontját, nemzetiségét (magyar, német, katolikus vagy óhitű rác), foglalkozását, lakóhelyét (házszám). 1715-ig a jegyzetben a polgár halálának évét, 1699-ig pedig özvegyének nevét is közli. A polgárkönyv a kötet végén levő mutató segítségével használható, amely nem szoros betűrendben, és a betűkön belül időrendben adja a polgár nevét és a kötet lapszámát. A kötet elején az 1687—1702 közti időszakra vonatkozó számjegyzék van, amely az 1-390. házszámokat tartalmazza, s mindegyik házszámnál megjelöli, hogy a polgárkönyv mely lapján található a háztulajdonos polgár neve. (Dr. Hlyefalvy Lajos—Pallos Jenő: Buda és Pest polgárjogot nyert lakosai c. kinyomtatott, de könyvárusi forgalomba nem került könyvének pesti kötetében megtalálhatók Pest város 1687. és 1848. közt polgárjogot nyert lakosainak adatai. A kötet a BFL kutatótermében használható.) IV. 1213 PEST VÁROS KAMARÁSI HIVATALÁNAK IRATAI b) A kamarása hivatal számadásai (Kammeramtscrechnungen) 1703-1873 10,10 fm. 1703-1704 1 füzet A kamarásnak Pest város bevételeiről és kiadásairól évente készített számadásai hiányosan maradtak fenn. 1717 előtt csupán egyetlen füzet van meg, amely az 1703. április 1-től 1704. április 30-ig terjedő időt ölel fel. A számadás bevételi források és kiadási nemek szerint tagolódik; a bevételekről és kiadásokról összesítés is van a füzetben. A bevételi források: kövezetvám (Pflastermauth) és helypénz (Standgeld), bormérés, mészárszék, üzlethelyiségek, városi területek, malom bérleti díjai, polgárfelvételi taksa, porció. Kiadások: a császári tolmács, a városi bíró, az ágens, a jegyző és egyéb városi alkalmazottak fizetése, kézművesek bére, borajándék és sok más kisebb kiadás. IV. 1214 PEST VÁROS ÁRVAHIVATALÁNAK IRATAI a) Árvakönyvek (Waisenbuch) 1689-1752,1845-1871 0, 20 fm. 1689-1752 lkot. Az elhalt pesti polgárok árváinak ügyeiben a tanács intézkedett. Bizottságot küldött ki a hagyatéki leltár felvételére, az osztozkodáson való részvételre, ellenőrizte a vagyon kezelését, és nyilvántartotta a polgárok árváinak vagyonát az árvakönyvben. Az árvakönyvbe a városi jegyző, majd 1740-től az árvaszámtartó vezette be általában az elhalálozás időrendjében az örökhagyó polgár nevét, halálának dátumát, hátrahagyott hozzátartozói (gyermekei, özvegye) nevét; a gyermekeknek többnyire életkorát is, majd 113