Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)
Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya
jövedelem, vagy közvetlenül, mint a polgárdíjak, fürdők bére, városi boltok bére, engedélyek díjai, a város által felvett kölcsönök stb., vagy közvetve a városi adóhivatalból, telekhivatalból, alkamarási és egyéb hivatalokból, mint ezek gazdálkodása után fennmaradt tiszta bevétel. A teljesítendő kiadások a következők voltak: az állami adó (hadiadó) befizetése, a szegényház, kórház, sörfőzőház fenntartása, a városi építkezések, javítások, utcakövezés stb. költségei. A számadáskönyvekben először a bevételek, utánuk a kiadások tételeit találjuk folyószámok sorrendjében. Az 1687-től fennmaradt számadásmellékletek a bevételi és kiadási tételek folyószámai szerint vannak sorba rakva. (Az 1687—1718. évi mellékletek 7 dobozt töltenek meg.) IV. 1007 BUDA VÁROS ALKAMARÁSI HIVATALÁNAK IRATAI b) Alkamarási számadások (Untercammeramts Rechnung) 1696-1862 9,40 fm. 1697-1699 6 füzet 1700-1717 21 füzet Az alkamarási tisztséget 1694-ben szervezte meg a budai kamarai adminisztráció. Az alkamarás vezette a városi szőlők és pincék, a sörház, a fürdők, a városmajor, a Fortuna vendéglő, a városi házak, kaszárnyák stb. gazdálkodását, illetve fenntartását, s ő intézte a közvilágításnak, a vízvezetéknek, az utak karbantartásának, a rabok ellátásának ügyeit. Az alkamarási számadások 1697-től, mellékleteik 1696-tól vannak meg. A számadásokban a bevételek és a kiadások tételenként sorszámozva vannak, a mellékletek pedig e sorszámok szerint rendezettek. A számadásokból képet kaphatunk a város saját tulajdonában levő szőlők, majorság terméseredményeiről és a város egyéb gazdasági tevékenységéből eredő bevételekről. (A mellékletek 1727-ig 2 dobozt töltenek meg.) c) Templomi számadások 1692-1871 7,28 fm. Buda városának, amely mint kegyúr gondoskodott a város területén fekvő plébániatemplomok, kápolnák és vallási jellegű szobrok fenntartásáról, ezek egyházi kezelői számadással tartoztak. A számadáskönyvekben, illetve iratokban sokhelyütt a templomok, kápolnák, szobrok létesítésére, építésére, felszerelésére vonatkozó értékes feljegyzések vannak, egyes esetekben pedig történeti eseményekre is (pl. a kuruc csapatok 1705. évi támadásaira, és emiatt sánc létesítésére) találhatók adatok. Az 1718-ig terjedő időszakból az újlaki és a tabáni plébániára, meg a Szentháromság szobrokra találhatók iratok az 1., 24., 35. és 37. rakszámú dobozokban. Az egyes plébániák, kápolnák iratanyaga időrendben van elhelyezve, segédlet nincs. 102