Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

A levéltár anyagát értékes kéziratos és nyomtatott könyvek gyűjteménye egészíti ki. A levéltár könyvtára egyike a Szovjetunió legősibb könyvtárának, állományában találha­tók a Moszkvai Könyvnyomda és a Követségi Prikáz könyvgyűjteményei. A Régi Iratok Központi Állami Levéltára egyben tudományos kutatóintézet, a feudáliskori ira­tok módszertani központja, terjedelmes iratpublikációi, így például a magyar vonatkozá­sai miatt is értékes „Nagy Péter levelei és jegyzetei”, tudományos elismerésben része­sültek. A levéltár anyagai a proveniencia elvet követő fondokra és tematikus gyűjteményekre különülnek el. Egy-egy fondon belül az iratokat tárolási-őrzési egységenként (gyelo - ügy) rendezik és jegyzékelik. Az őrzési egységeket meghatározott számon tartják nyilván a levéltár információs és leltári jegyzékében. A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE A törökellenes háborúkkal kapcsolatos legfontosabb irategyüttesek a következők: A központi Orosz Állam kialakulását, legfelső szintű irányítását dokumentáló 13—15. századi okirat-gyűjtemények, valamint a 15—18. századi oroszországi felsőszintű állami intézmények működésével összefüggő iratok. Az egykori külügyi funkciókat ellátó kormányszék, a Követségi Prikáz tevékenységével kapcsolatos 15-18. századi fondok és gyűjtemények. A magyarországi törökellenes felszabadító háborúval kapcsolatos iratok a Követségi Prikáz (Poszolszkij Prikáz) dokumentumai között maradtak fenn. A Követségi Prikáz Oroszország központi kormányszerve volt a 16. század és a 18. szá­zad eleje közötti időszakban, a külföldi államokkal való kapcsolatokat irányította. 1549- ben hozták létre. A Követségi Prikáz feladatai közé tartozott Oroszország nemzetközi kapcsolatainak fenntartása, a külföldi orosz követjárások megszervezése, a 17. század­tól állandó orosz képviselők kinevezése a külföldi udvarokhoz, a külföldi követek foga­dása, a nemzetközi levelezés bonyolítása. A Követségi Prikáz intézte az orosz szolgálat­ban álló külföldiek, valamint az Oroszországot felkereső kereskedők ügyeit is, tisztvi­selői gondoskodtak az orosz foglyok érdekeiről, kiváltásáról. A Követségi Prikáz élén Oroszország jelentős diplomatái és kiemelkedő politikai szemé­lyiségei állottak. Közülük a legismertebbek a 17. század második felében: A. L. Orgyin— Nascsokin, A. Sz. Matvejev, V. V. Golidn, J. I. Ukraincev. Az egyes ügyosztályok élén álló titkárokon, és íródeákokon kívül a Követségi Prikáz állományában tartoztak még a fordítók és tolmácsok is. A Követségi Prikázon belül meghatározott nyilvántartási rendszer alakult ki, amelynek dokumentumai (levelek, utasítások, jelentések, beszámolók stb.) tükrözték a kormány­szék munkáját. 996

Next

/
Oldalképek
Tartalom