Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Osztrák Köztársaság

A mutatók kötetei a gerincükön egy kis kereszttel vannak megjelölve, a beérkező anyag „E” betűvel, a kimenő anyag pedig „R” betűvel van ellátva. Ez utóbbi a „Regisztratum” rövidítése, az ,3” betű feltehetőleg az „exhibitum” rövidítése.

A megfelelő iratokat azonban nem a beérkezés, a kiadmányozás szerint rakták le — kötegekben vagy zsákokban —, hanem részben tartalmi, részben területi vonatkozásuk szerint.

Már az első jegyzőkönyvben — amely a „gedennkhpuech” („emlékeztető könyv” ) megjelölést viselte,, (ma emlékeztető könyvek alatt a másolati könyvek sorozatát értik) nyolc rubrikát tüntettek fel az akták reponálására:

R Birodalmi ügyek és a Sváb Szövetség ügyei (Reichssachen und Angelegenheiten des Schwäbischen Bundes)

B Cseh ügyek (Böhmische Sachen)

0 Osztrák ügyek (österreichische Sachen)

T Tirolt és Elő-Ausztriát érintő ügyek (Tirolische und die Vorlände betreffenden Sachen)

W Württemberg! ügyek (Würtembergische Sachen)

F Pénz- és udvari ügyek (Finanz- und Hofsachen)

K Hadiügyek (Kriegssachen)

V Magyar ügyek (Ungarische Sachen)

Idővel három, illetve négy területileg elkülönített egység alakult ki, amelyek az anyag elhatárolásánál ma is rendező elvként szolgálnak:

Osztrák udvari pénzügyek (Hoffinanz Österreich)

Csehországi udvari pénzügyek (Hoffinanz Böhmen)

Magyarországi udvari pénzügyek (Hoffinanz Ungarn)

Birodalmi iratok (Reichsakten)

Az első három egység mindmáig fennmaradt, jóllehet a cseh anyagokat az első világháború után át kellett adni Csehszlovákiának, noha ez szöges ellentétben állt a proveniencia elvével. A Birodalmi ügyek a Birodalmi iratok egységbe kerültek, amely azonban idegen proveniencák töredékeit is tartalmazza. Ennek az egységnek ajelenlegi rendje a 19. század első feléből származik.

Az egyes anyagegységeken belül az iratok a korai időktől kezdve 1749/1762-ig időrendi sorrendben találhatók.

877