Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Északrajna-Vesztfália. Köln
LEVÉLTÁRI ADATOK KÖLN VÁROS TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA (HISTORISCHES ARCHIV DER STADT KÖLN) D—5000 Köln 1., Severinstrasse 222—228. Köln Város Történeti Levéltára őrzi és gyűjti a kölni városi igazgatás iratanyagát. Köln gazdag múltjának és a történelmi körülmények szerencsés alakulásának köszönhetően a városi levéltár anyaga minden veszteség nélkül - a világi iratok a 12. század közepétől, az egyházi anyag a 10. századtól - épségben fennmaradt. Ennek következtében a kölni levéltár a legnagyobb a Német Szövetségi Köztársaság városi levéltárai között. Iratanyagának terjedelme meghaladja a 24 000 polcfolyómétert, s az állományhoz 60 000 külön tárolt oklevél is tartozik. A levéltár egyik osztálya számos családi levéltárat és hagyatékot őriz. Az intézmény 1950-től átvette az 1802-ben szekularizált kolostorok és alapítványok állami tulajdonba került irategyütteseit is. Az iratok provenienciáját az anyag többszöri átrendezése során megbontották, a dokumentumokat témakörök szerint csoportosították. A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE Köln Birodalmi Város Tanácsiilési Jegyzőkönyvei (Protokolle der Sitzungen des Rates der Reichsstadt Köln) A tanács a város legfőbb igazgatási szerve volt. A magisztrátus titkára a tanácsülésekről 1513-tól kezdve jegyzőkönyvet vezetett. A jegyzőkönyvekbe bejegyezte a tanácsülés napirendi pontjait, az üggyel kapcsolatos vita rövid összefoglalását, a határozatot és a végrehajtásért felelős személyek nevét. A jegyzőkönyveket évente egy-egy kötetbe bekötötték. A császárral és más külhatalmakkal folytatott levelezés a polgármester hatáskörébe tartozott, aki azt a tanács megbízásából végezte. Az ezzel kapcsolatos irodai munka a magisztrátus titkárának feladatát képezte. A városi gazdálkodással összefüggő iratok és számlák az ún. szerdai számvevőszék (Mittwochs-Rentkammer) tevékenysége során keletkeztek. A szerdai számvevőszék az egyik kölni pénzügyi hatóság volt és a városi kiadásokért felelt, a másik szerv, az ún. pénteki számvevőszék (Freitags-Rentkammer) a város adósságait kezelte. A két számvevőszék az évente változó tanácsurak vezetése alatt állt. Ez a két hivatal a kölni cursus honorum méltóságok között a második volt, közvetlenül a polgármesteri tisztség után következett. A különpénztárak — mint a hadipénztár — ugyancsak egy-egy tanácsúr vezetése alatt álltak. A számvevőszékek saját személyzettel működtek és ellátták a városi különpénztá-748
