Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Bajor Szabadállam
TÖRTÉNETI BEVEZETŐ Ferdinánd bajor választófejedelem túlnyomórészt franciabarát politikájának korszaka után utóda, Miksa Emánuel (1679—1726) kormánya ismét a Habsburg-ház felé fordult. A fiatal választófejedelem döntését már nagybátyja, Miksa Fülöp is előkészítette gyámsági kormányzása idején (1679 — 1680), de befolyásolták őt a személyes benyomások és politikai csalódások is, különösen Franciaország Strassburg birodalmi város elleni támadása (1681). Egy évig tartó tárgyalások után 1683. január 26-án Miksa Emánuel a Bajor Birodalmi Kerületre is érvényes védsz öve tséget kötött I. Lipót császárral, egyben Magyarország királyával, amely Franciaország és a Török Birodalom ellen irányult. A választófejedelem 8000 katonája fejében a császár 250 000 forint hadisegélyt ígért béke, és 450 000 forintot háború esetére. A szövetségnek hamarosan ki kellett állnia az első próbát. Amikor Kara Musztafa nagyvezér mintegy 250 000 főnyi hadseregével Bécs felé nyomult, a császár 1683. július 7-én segítségért fordult a választófejedelemhez. A bajor kontingens felállításáról szóló szerződést augusztus 6-án kötötték meg; a segélycsapatok főparancsnokságát Miksa Emánuel a szerződésnek megfelelően maga vállalta. A bajorok (mintegy 11 300 fő) augusztus közepén Krems felől Bécs irányába nyomultak előre, s jelentős részük volt az 1683. szeptember 12-i kahlenbergi csatában. Részt vettek a Magyarországon folytatódó hadműveletekben is: a szövetséges sereg kötelékében megostromolták Esztergom várát, amely öt nap után, főleg a bajor gyalogság heves rohamai eredményeképpen,október 28-án kapitulált. A hadjárat befejezése után, a háborús veszteségek és a járványok következtében alaposan megfogyatkozott bajor ezredek, részben téli szállásra vonultak, részben hazaindultak Bajorországba. Az első sikerek után úgy tűnt, hogy a Török Birodalom elleni szövetség veszélybe kerül. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb megvívni először a francia háborút? A XIV. Lajos elleni támadásra azonban nem került sor. Maga Miksa Emánuel is, aki még 1683. november 17-én csatlakozott a Hágai Szövetséghez — Franciaország iránti ellenszenvét félretéve — a fegyverszünet mellett foglalt állást, amely 1684. augusztus 15-én jött létre. Ugyanebben az évben, március 5-én, XI. Ince pápa kezdeményezésére, megalakult a Szent Liga: a császár, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége, amelynek célkitűzéseit Miksa Emánuel 13 000 főből álló segélyhaddal támogatta. Csapatait azonban csak a Franciaországgal kötött fegyverszüneti megállapodás létrejötte után indította el Magyarországra, ahol a császári sereg éppen Buda várát ostromolta. A segítség későn érkezett, és a súlyos veszteségeket szenvedett ostromló sereg 1684. október 31-én, 113 napig tartó eredménytelen küzdelem után visszavonult Buda alól. A vontatottan induló 1685-ös hadjárat, amelyben 7000 bajor katona vett részt, két jelentős sikert hozott: augusztus 16-án, a táti véres ütközetben — ahol Miksa Emánuel vezette 687
