Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

szó részletnek. Ennek egyik jellemző példája az a Konstantinápolyból 1693. október 13/23-án küldött részletes visszatekintő' beszámoló, melyben többek között - olyan hirtelen - tudniillik előre meg nem jósolható - eseményekről ír, mint kormányváltozás, miniszterek korrupció miatti leváltása, s utal arra is, hogy Buda elvesztése mit jelentett a törököknek, ahogyan azt Colyemek „őszintén" megmondták, hogy tudniillik „semmilyen béke nem köthető mindaddig, amíg Budát s mindazt, amit Magyarországon elvettek tőlük, vissza nem adják vagy vissza nem szerzik. . ." (279-282. fol. Paget titkárának, Georges Schreyernek tisztázata) A török gondolkodásról és észjárásról lord Paget 1692. december 15-i konstantinápolyi levelében a következőket írta: „. . . Már ötödik hónapja tartózkodom ezen a helyen, s híven követem őfelsége parancsait, s remélem, majdan érdemi beszámolót küldhetek neki tevékenységemről; több személy feladata Dri(nápoly)ban keresni a megfelelő alkalmat, s mindennel megpróbálkozunk, hogy eleget tegyünk a szükséges formalitásoknak, s javaslataink kedvező elbírálást nyerjenek; magam is megpróbálok Dri(nápoly)ba menni a dolgok meggyorsításának érdekében, de innen nem mozdulhatok a n(agy)vezér parancsa nélkül, s engedélyét megszerezni nehéz; tudniillik, ha sürgetoleg lépnék föl, akkor olyan következtetésekre juthatnának, amely befolyásolhatná az általam képviselt ügy kimenetelét. . ." (283. fol. - érkezett 1693. április 25/május 5-én). • S.P.97/21.jelz. 1697-1705 lkot Ez a kötet az előző szerves folytatásának tűnik. A törökellenes küzdelmek szempontjából a 217 (bélyegzővel számozott) fólióból csak az első 42 lényeges. Ezek zömükben a Paget jelentések maradékát foglalják magukba a karlócai béke aláírásáig; 1699. január 26-ig. Az első vonatkozó irat keltezése 1698. március 6/16-a, amikoris Paget jelenti Vernonnak, hogy a nagyvezér - nyilván Savoyai Jenőnek a törökök fölötti zentai győzelmének (1697) hatására - hajlandónak mutatkozik a béketárgyalásokra. (2. fol.) E kötet egy másik fontos dokumentumának számíthat az a nyelvészetileg is érdekes latin nyelvű változat a végső török békejavaslatokról, amelyet maga a portai főtolmács, Alexandra Mavrocordato hitelesített (10-12. fol.). (Itt található továbbá Thomas Paget^nek rövid, de részletes beszámolója bátyjának Belgrádba érkezéséről 1699. február 6-án. Az előző kötethez hasonlóan, e kötet anyagai sem teljesen rendezettek kronológiaiig. S.P. 99. jelz. Velence. Levelek és iratok. (Venice. Letters and Papers) S.P. 99/54 - 99/56.

jelz. 1678-1700 3 köt. Az egymást váltó angol kormányok - különösen a Szent Liga létrejötte után (Linz, 1684. március 5.) - nagy súlyt fektettek a Velencei Köztársasággal való kapcsolatokra. Ez jól tükröződik a majdnem megszakítás nélküli diplomáciai képviseletben és a ránkma556