Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
S. P. 44 jelz. Iktatókönyvek (Entry Books) 1661-1700 Ez a gazdag, több kötetes anyag 1661-től kezdve tartalmaz jegyzeteket és teljes iratmásolatokat, melyek eredetijét — parancsokat, engedélyeket, kérvényeket vagy egyéb iratokat - az Államtitkárságok Hivatala küldte ki. Az anyagban számos utalás található a török iga, illetve fenyegetettség alatt élő Translajtánia (=Dunántúl) és a környező területek eseményeire; ugyancsak vannak utalások angol (és ir) alattvalókra, akik önkéntesen akarnak szolgálni a császári és szövetséges erőkben a kereszténység régi ellenségével szemben. Adm(irality) 77-78. jel. A tengerészeti nyugdíjasok Greenwich Kórházában őrzött tudósítások,, röplapok (Greenwich Hospital News-letters-Admirality) 1673-1696 A Hazai (Angol) Áll am titkársági Iratok részletes jegyzéke viszonylag nagy számú röplapot (News-letters, Geschriebene Zeitungen)» is ismertet. Ezeket a röplapokat némileg homályos kapcsolatokkal rendelkező, londoni tudósítók és más személyek küldték a vidéki előfizetőknek, beszámolva a külföldi, de inkább a hazai eseményekről. A gyűjteményt Sir Francis Radclyffe (1625—1693) és felesége, Lady Catherine (később Derwentwater grófja, illetve grófnője) alakították ki. Az anyagot, amely ma az Admiralitás levéltári anyagának fontos részét képezi, az 1788-as parlamenti határozatot követően, amikor is a Derwentwaterek - e jeles jakobita család - northumbriai birtokait átváltották a Greenwich Kórház birtokbavételére, itt, a tengerészeti nyugdíjasok Greenwich Kórházának levéltárában helyezték el. A magyar ügyekkel, különösen a hadicselekményekkel kapcsolatosan - igen gazdag anyagot találni ebben a viszonylag kis terjedelmű gyűjteményben, mely mindössze négy köteg eredeti levelet (1673-1696 -Adm. 77) és hét kötetnyi iktatókönyvet tartalmaz (1681-1696 -Adm. 78). A történész számára ennek ellenére igen kétséges ezen anyagok értéke. A hazai vonatkozású hírek leginkább politikai pletykák, a külföldi hírek pedig harmad- vagy negyedkézből származók. Ez különösen igaz olyan nagyfontosságú eseményeknél, mint mondjuk Bécs, Buda vagy Belgrád ostroma. Megbízhatóságát tekintve az anyag össze sem vethető a későbbiekben ismertetésre kerülő Külföldi Állam titkársági Iratok ugyanezen típusú tudósításaival (S.P.101), amelyek mind levéltári, mind történelmi szempontból egyaránt sokkal nagyobb és megbízhatóbb gyűjteményt képeznek. Általánosságban megjegyzendő, hogy a részletes nyomtatott jegyzékek pontosan feltüntetik minden dokumentum besorolását (kötet, csomó stb.), és - eltekintve néhány alkalmi félreolvasástól, valamint személy- és helynevek rossz kibetűzésétől - a közölt részletek többnyire feleslegessé teszik az eredeti kéziratok kézbevételét. 550