Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

ból befolyó jövedelmet súlyosan megterhelte az udvartartás, a hivatalszervezet és a különösen költséges diplomácia.

73 Sokat elvitt az ellenőrzés hiánya és a hűtlen kezelés. Mégis ebben a korszakban épült ki Trieszt, az Adria új kikötője, az új kereskedelmi út a Brenner hágón át, fejlődött ki többek között a stájer acélipar, a tiroli rézbányászat, a cseh üvegipar, az örökös i tartományok paraszt ipara, és hozta eredményeit 1667 óta a keleti kereskedelem.

7 s A Habsburg Birodalom anyagi ereje azonban nem készpénzjövedelmében rejlett, hiszen e tekintetben kincstári hiányokkal köszöntött rá 1683. A politikai elvárások és ambíciók mindvégig kiáltó ellentétben voltak az anyagi adottságokkal és lehetőségekkel. A kialakuló újkori pénzvilágban a Habsburg Birodalom különleges hitelképességekkel rendelkezett. A birodalom nemzetközi hatalmi helyzetére főleg az udvar hitelezője és a háború üzemeltetéséhez nagymértékben hozzájáruló Oppenheimer Sámuel épített.

7- Emellett a bányakincsekben, főleg keresett ipari nyersanyagokban, a réz-, vas-, higany- és sóbányákban gazdag országai szolgáltak fedezetül a genovai, majd angol és holland bankházak hiteleinek. Ez a hitelképesség a török háború előrehaladtával egyre növekszik, s segít átvészelni az Oppenheimer bankház összeomlása következtében kibontakozó válságot 1703-ban. Mígnem megalakul az ausztriai állambank (1706). Mindez azonban a háború üzemeltetéséhez nem volt elegendő. A császári állandó hadsereget a vesztfáliai béke után kezdték megszervezni, már 1650ben létrehozva a hadsereg központi ellátására hivatott Főhadbiztossági Hivatalt is.'

7 Mindazonáltal a mintegy 40—50 ezer fős hadsereg ellátására, kifejlesztésére a török háborút megelőző évtizedekben kevés gondot fordítottak. A hadsereg csaknem két évtizeden át nem mérte össze' erejét az oszmán hadsereggel. Thököly gyors támadását sem tudta feltartóztatni 1678-1680-ban.

78 1683-ban a sebtében kialakított Rába menti védővonal összeomlott és Bécset Kara Musztafa százezerfős hadereje könnyűszerrel körülzárta.

79 Bécs felmentésében Lengyelország oroszlánrészt vállalt. A svéd és török háborúkban legyengült és belső harcokkal dúlt ország sejm-je, miután III. (Sobieski) János 1683. április 18-án megkötötte Lipót császárral a szövetséget, tetemes, 48 ezer főből álló hadsereg felállításához szükséges adókat szavazott meg.

80 III. (Sobieski) János pedig a kahlenbergi csatában a török harcokban szerzett hadi tapasztalatait hasznosította, összehangolta a csata egyes mozzanataiban a különböző fegyvernemek tevékenységét és a döntő pillanatban húszezer főnyi lovassággal indított rohamot.

81 A császári csapatok hadvezére, Lotharingiai Károly herceg mint fiatalember vett részt 1664. augusztus 1-én a Rába menti szentgotthárdi ütközetben. Látta, hogy a folyón átkelőben lévő török hadsereg mennyire képtelen a hatékony védelemre. Most Párkánynál, október 9-én a bécsi vereséget visszavágással kiköszörülni próbáló török hadsereget ugyanazzal a módszerrel sikerült legyőzni, mint akkor: a Dunán átkelőben levő sereg ellen indított támadást.

8 2 A Habsburg kormányzat 1683-ban a győzelem ellenére békekötésre hajlott, I. Lipót és a lengyel király szövetsége felbomlóban volt. A török elleni offenzív háborút XI. Ince pápa indította el azzal, hogy létrehozta a Szent Ligát és megteremtette a háború anyagi alapjait. XI. Ince pápa, az Odescalchi bankárcsalád sarja nemcsak elődei hagyományát követte, személyes élmények hatására tekintette legfőbb céljának, hogy megtörjék a Törbk Biro29