Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Dán Királyság

TÖRTÉNETI BEVEZETŐ Mint ismeretes, a Dán Királyság nem vett részt tevőlegesen az 1683—1718 között folyó törökellenes háborúkban. A kérdéses időszakban V. Keresztély (1670-1699) és IV. Frigyes (1699—1730) uralkodása alatt az ország erőit — mind politikai, mind katonai értelemben - teljességgel lekötötték a szomszédos országokkal (elsősorban Svédországgal) vívott küzdelmek. A törökellenes háború kitörésekor, 1683-ban Dániában rendkívüli hadiadót vetettek ki a háború céljaira, de a pénzt végülis a Svédországgal szövetséges kisebb német államok elleni küzdelmekre - előbb a Dánia déli határvidékén fekvő Gottorpi hercegség, majd hamarosan Hamburg város ellen - fordították. E helyi konfliktusok eredményeképpen a Dán Királyság és a Német Birodalom kapcsolatai megromlottak, a császárral való korábbi jóviszony csak 1689 után állt helyre. Az 1690-1699 közti időszakban a Dán Királyság egy 2400 főből álló egységet bocsátott I. Lipót császár rendelkezésére. Ez a kontingens egy lovasezredből (Weiher parancsnoksága alatt), egy dragonyosezredből, továbbá egy gyalogezredből állt. Az utóbbi alakulat parancsnoka von Putkammer volt. A dán kontinges élén 1694-ig Otto Rantzau állt. A dán alakulat 1692 augusztusában csatlakozott a Magyarország déli részein operáló császári hadsereghez. 1693-ban részt vett Belgrád ostromában. Nem sokkal ezután az egység a törökök által ostromlott Pétervárad erődjében állomásozott. Egyik zászlóalja 1695-ben a Belgrád körüli harcokban fogságba esett, amikor a török sereg a pituli erődöt támadta. 1696-ban a dán kontingens részt vett a Béga folyó körüli küzdelmekben és a császári csapatok keretében jelen volt Temesvár ostrománál. 1697-1698-ban a dán katonák Egerben állomásoztak; résztvettek a bujdosó kurucok üldözésében és a hegyaljai felkelés leverésében. Hamarosan ezután a dán katonákat kivonták Magyarországról és Erős Ágost szász választófejedelem (1697-től lengyel király) rendelkezésére bocsátották. A Hadügyi Hivatalban őrzött iratok tanúsága szerint az egységet a karlócai békét követően feloszlatták. Ezt megelőzően két ezred Memelben, míg a harmadik a Szász Választófejedelemségben állomásozott. Más dokumentumokból kitetszik, hogy egy dán alakulat a spanyol örökösödési háború időszakban a császár szolgálatában állt. Úgy tűnik, hogy ezt az alakulatot nem vetették be Magvarországon. Az 1716-1718-as török háború idején még javában folyt a Nagy Északi Háború dán-svéd összecsapása, így a dán seregek ez alkalommal sem vehettek részt a törökellenes felszabadító küzdelmekben. 273