Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

H

Harustyák sítás után gyógyszertári alkalmazott. 1945-1949-ben a pestszentlőrinci képviselőtestület tagja. Hargitai Ernő 1. 86. o. Harkányi Béla, dr. 1. 86. o. Harmat Albert (Budapest, 1883-t), altiszt. 1945-től az NPP tagja. A felszabadulás után az Országos Levéltár ny. altisztje. 1945-1949-ben a pesthidegkúti elöljáróság tagja

; Harmat László (Holacsek Szaniszló) (Újpest, 1905-1978), géplakatossegéd. 1937től vett részt a munkásmozgalomban, 1938-tól a KMP tagja. A felszabadulás előtt a bőrös szakszervezet újpesti csoportja vezetőségi tagja. 1944-ben résztvett az újpesti ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után a bőrös szakszervezet KV tagja. 1948-tól az Újpest Bőrgyár vállalatvezetője, 1950-től az MDP KV alosztályvezetője. 1945-ben az újpesti ideiglenes képviselőtestület tagja. Halála előtt a IV. ker. NEB ny. elnöke. Szocialista Hazáért Érdemrend stb. Harmath Gyula (Székelyudvarhely, 19001966), tisztviselő. 1945-től az SZDP tagja. A felszabadulás után malomipari munkás, majd a Budapesti Csokoládégyár művezetője. 1945-ben a rákoshegyi ideiglenes képviselőtestület tagja. Harmathy Károly 1. 86. o. Harmathy Lajos (Mezőhegyes, 1897), gépészmérnök. 1936-tól az FKP tagja, a felszabadulás után a gazdaságpolitikai bizottság ügyvezető alelnöke, a közgazdasági szervezet főtitkára. A felszabadulás után üzemtulajdonos, az OT alelnöke; nemzetgyűlési képviselő, a fővárosi th. biz. tagja.- A Magyar Szabványügyi Hivatal ny. főelődója. - Munka Érdemrend, Munka Érdemérem, Köztársasági Érdemrend. Harmati Sándor1. 86. o. Harrer Ferenc, dr. (Budapest, 1874-1969), jogász, egyetemi c. ny. r. tanár. A felszabadulás után az MRP tagja, az MRP (majd: Radikális Demokrata Pártszövetség) elnöke. 1896-tól állott a főváros szolgálatában, 1911-től tanácsnok, 1918ban alpolgármester. 1918 novemberében a bécsi magyar követség vezetője, 1918 decemberében részt vett a magyar Külügyminisztérium megszervezésében. 1934-1942-ben a felsőház, 1925-1943ban a fővárosi th. biz. tagja. A Városi Szemle megalapítója és tíz éven át szerkesztője. Részt vett a Városok Országos Kongresszusa megszervezésében, annak főtitkáraként, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett. A felszabadulás után országgyűlési képviselő, a fővárosi th. biz. és a képviseleti biz tagja, az FKT tagja, az Országos Éptésügyi Tanács és a Jogi Reform Bizottság tagja. Halála előtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke, a Budapesti Bizottság elnöke; hosszabb ideig tagja volt a Fővárosi Tanács V. B.-nek. Hárs Lajos (?) 1945-ben az NPP képviselője a pestszenterzsébeti ideiglenes képviselőtestültben. Harustyák József (Budapest, 1894-1970), gyógyszervegyészeti munkás. 1919-től vett részt a munkásmozgalomban, 1921től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1945-1948-ban az SZDP fővárosi V. B. tagja, a X. ker. szervezet titkára, 1948-tól a pártvezetőség, majd az MDP KV és a Politikai Bizottság tagja. 1919-ben a Vörös Hadseregben századparancsnok; az ellenforradalmi rendszer idején bebörtönözték. 1934-től az SZDP X. ker. szervezete titkára. 1922-től a vegyipari munkások szakszervezete kőbányai csoportja titkára, 1925-től a KV tagja, 1938-tól elnöke. 1944-ben a németek elhurcolták, megszökött s részt vett az ellenállási mozgalom szervezésében. A felszabadulás után a vegyipari dolgozók szakszervezete titkára, nemzet-, illetve országgyűlési képviselő; a Szakszervezeti Tanács tagja; az OTI és a Szabadságharcos Szövetség elnökségi tagja; a „Dolgozók az iskoláért" mozgalom intézőbizottsági tagja; a „Megvédjük a békét" Mozgalom Országos Tanácsa tagja. 1948-tól a SZOT elnöke, a Népszava főszerkesztője. 1949-től az Elnöki Tanács tagja. 1945-től a fővárosi th. biz., 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. Halála előtt a SZOT Számvizs-