Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)
R
Reiner 172 A felszabadulás előtt az SZDP rákoshegyi szervezete vezetőségi tagja; a Lakosés Székely Cég dolgozója, üzemi bizalmi. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A felszabadulás után az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára csoportvezetője, ÜB-titkára. 1945-ben a rákoshegyi ideiglenes képviselőtestület tagja. Reiner Artúr 1. 192. o. Reinprecht Vince (Újpest 1898-t) féregirtó. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után kisiparos, az ,,Ervé" Takarítóvállalat tulajdonosa; az újpesti képviselőtestület tagja. Rejtő Gyula (Budapest, 1898), szabósegéd. 1919-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben vöröskatona. 1943-1944ben csendőri felügyelet alatt állott. A felszabadulás után kisiparos, majd kiskereskedelmi boltvezető. 1945-ben a békásmegyeri ideiglenes képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. - Tanácsköztársasági Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Rejtő Rezső (Budapest, 1904-1964), szabósegéd. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1925-1932-ben külföldön dolgozott, részt vett a VS-mozgalomban. A felszabadulás után Bákásmegyer község bírája, 1948-tól Kunszentmiklós vezetőjegyzője, 1950-től Szabolcs megye számvevőségi főtanácsosa. 1945-ben a szentendrei járási NB tagja. Halála előtt az Országgyűlési Iroda vezetője. - Szocialista Munkáért Érdemrend, Népköztársasági Érdemérem. Rékai Pál, dr. (Budapest, 1912), orvos. 1945-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után az orvoscsoport titkára. A felszabadulás után a Rókus Kórház főorvosa; az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja; az orvosszakszervezet választmányi tagja. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. A 40-es évek végétől külföldön él. Remetey Béla, dr 1. 192. o. Reminiczky Lajos, dr. (Budapest, 18891959), jogász. A felszabadulás után az SZDP tagja. 1909-től állott a főváros szolgálatában, 1944-ig tanácsjegyző, majd a Hirdető Vállalat aligazgatója. 1945 elején az üzemgazdasági ü. o. vezetője, majd üzemigazgató. Rendek Károly, dr. (Kolozsvár, 18861948), ügyvéd. 1945-től az FKP tagja, a VI. ker. szervezet ügyvezető elnöke. A felszabadulás előtt a HONSZ társelnöke. A felszabadulás után a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze; a Credo Egyesületek országos világi elnöke. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. Reök Iván, dr. (Szeged, 1894-1967), orvos. 1945-től az FKP tagja, a párt orvosszervezete elnöke, 1949-től a Politikai Bizottság tagja. 1919-ben részt vett az orvostanhallgatók baloldali mozgalmában, ezért Bécsben kellett befejeznie a tanulmányait. A felszabadulás után az Uzsoki úti kórház sebészeti osztálya vezető főorvosa; az Országos Közegészségügyi Tanács tagja; nemzet- illetve országgyűlési képviselő; az orvosszakszervezet vezetőségi tagja, társelnöke, alelnöke. 1948-tól az Orzságos Luther Szövetség elnöke, 1949-től az evangélikus egyház egyetemes felügyelője. 1945-től a fővárosi th. biz., 1950ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. Szabadság Érdemrend, Köztársasági Érdemrend stb. Répánszky József (?) 1945-ben az NPP képviselője a pestszenterzsébeti ideiglenes képviselőtestületben. Repiczky Gusztáv (Kondoros, 1893-1961), kőművessegéd. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után fakereskedŐ. 1945ben a Sashalmi NB tagja. Reszegi Ferenc (Hajdúnánás, 1908), kőművessegéd. 1928-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1933-tól a KMP tagja. Részt vett a VS-mozgalomban. 1932-ben csatlakozott a szakszervezeti ellenzéki mozgalomhoz, ezért a MÉMOSZ-ból kizárták. 1936-ban visszavették s a kőműves szakosztály vezetőségi tagja, 1938-tól elnöke s a MÉMOSZ KV tagja lett. 1939-ben megszervezte és vezette a KMP építőmunkás szakmaközi bizottságát. 1942-ben a MÉMOSZ összekötője a Történelmi Emlékbizottságnál, még ez évben letartóztatták. 1943-1949-ben a MÉ-