Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

R

Reiner 172 A felszabadulás előtt az SZDP rákoshe­gyi szervezete vezetőségi tagja; a Lakos­és Székely Cég dolgozója, üzemi bizalmi. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A fel­szabadulás után az Elektromos Készülé­kek és Anyagok Gyára csoportvezetője, ÜB-titkára. 1945-ben a rákoshegyi ideig­lenes képviselőtestület tagja. Reiner Artúr ­1. 192. o. Reinprecht Vince (Újpest 1898-t) féregir­tó. 1945-től az FKP tagja. A felszabadu­lás után kisiparos, az ,,Ervé" Takarító­vállalat tulajdonosa; az újpesti képviselő­testület tagja. Rejtő Gyula (Budapest, 1898), szabósegéd. 1919-től vesz részt a munkásmozgalom­ban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben vöröskatona. 1943-1944­ben csendőri felügyelet alatt állott. A felszabadulás után kisiparos, majd kiske­reskedelmi boltvezető. 1945-ben a békás­megyeri ideiglenes képviselőtestület tag­ja. - Nyugdíjas. - Tanácsköztársasági Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Rejtő Rezső (Budapest, 1904-1964), szabó­segéd. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1925-1932-ben külföldön dolgo­zott, részt vett a VS-mozgalomban. A felszabadulás után Bákásmegyer község bírája, 1948-tól Kunszentmiklós vezető­jegyzője, 1950-től Szabolcs megye szám­vevőségi főtanácsosa. 1945-ben a szent­endrei járási NB tagja. Halála előtt az Országgyűlési Iroda vezetője. - Szocialis­ta Munkáért Érdemrend, Népköztársa­sági Érdemérem. Rékai Pál, dr. (Budapest, 1912), orvos. 1945-1948-ban az SZDP tagja, a felsza­badulás után az orvoscsoport titkára. A felszabadulás után a Rókus Kórház főor­vosa; az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja; az orvosszakszervezet választmányi tag­ja. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tag­ja. A 40-es évek végétől külföldön él. Remetey Béla, dr ­1. 192. o. Reminiczky Lajos, dr. (Budapest, 1889­1959), jogász. A felszabadulás után az SZDP tagja. 1909-től állott a főváros szolgálatában, 1944-ig tanácsjegyző, majd a Hirdető Vállalat aligazgatója. 1945 elején az üzemgazdasági ü. o. veze­tője, majd üzemigazgató. Rendek Károly, dr. (Kolozsvár, 1886­1948), ügyvéd. 1945-től az FKP tagja, a VI. ker. szervezet ügyvezető elnöke. A felszabadulás előtt a HONSZ társelnöke. A felszabadulás után a Budapesti Ügyvé­di Kamara ügyésze; a Credo Egyesületek országos világi elnöke. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. Reök Iván, dr. (Szeged, 1894-1967), orvos. 1945-től az FKP tagja, a párt orvosszerve­zete elnöke, 1949-től a Politikai Bizottság tagja. 1919-ben részt vett az orvostanhall­gatók baloldali mozgalmában, ezért Bé­csben kellett befejeznie a tanulmányait. A felszabadulás után az Uzsoki úti kór­ház sebészeti osztálya vezető főorvosa; az Országos Közegészségügyi Tanács tag­ja; nemzet- illetve országgyűlési képvise­lő; az orvosszakszervezet vezetőségi tag­ja, társelnöke, alelnöke. 1948-tól az Or­zságos Luther Szövetség elnöke, 1949-től az evangélikus egyház egyetemes felü­gyelője. 1945-től a fővárosi th. biz., 1950­ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. ­Szabadság Érdemrend, Köztársasági Ér­demrend stb. Répánszky József (?) 1945-ben az NPP képviselője a pestszenterzsébeti ideigle­nes képviselőtestületben. Repiczky Gusztáv (Kondoros, 1893-1961), kőművessegéd. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után fakereskedŐ. 1945­ben a Sashalmi NB tagja. Reszegi Ferenc (Hajdúnánás, 1908), kőmű­vessegéd. 1928-tól vesz részt a munkás­mozgalomban, 1933-tól a KMP tagja. Részt vett a VS-mozgalomban. 1932-ben csatlakozott a szakszervezeti ellenzéki mozgalomhoz, ezért a MÉMOSZ-ból ki­zárták. 1936-ban visszavették s a kőmű­ves szakosztály vezetőségi tagja, 1938-tól elnöke s a MÉMOSZ KV tagja lett. 1939-ben megszervezte és vezette a KMP építőmunkás szakmaközi bizottságát. 1942-ben a MÉMOSZ összekötője a Tör­ténelmi Emlékbizottságnál, még ez év­ben letartóztatták. 1943-1949-ben a MÉ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom