Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

K

Keresztes 108 ügyelő. 1947-1948-ban országgyűlési képviselő, 1945-1947-ben a budafoki képviselőtestület tagja. - Az Új Ember kiadóhivatala osztályvezetője, a Szent István Társulat elnökségi tagja. Keresztes Tibor, dr. ­1.115. o. Keresztesi (Kernács) József, dr. (Gyön­gyös, 1905-1981), orvos. 1945-ben az István Kórház alorvosa, később a gyöngyösi SZTK fogszakorvosa. 1945 elején a IX. ker. NB tagja. Keresztury István-I. 115. o. Kéri János ­1. 115. o. Kéringer József (Csákvár, 1901-1973), MÁV alkalmazott. 1945-től az SZDP tagja. A felszabadulás után MÁV fűtő. 1945-ben a cinkotai ideiglenes képviselő­testület tagja. Keiner Emil (Zomba, 1888-1949), fűszer­kereskedő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után a Rákosszentmihályi Kereskedők Egyesülete elnöke. 1945­1949-ben a rákosszentmihályi képviselő­testület tagja. Kerner József­1. 115. o. Kertész Barnabás, dr. (Szilágybagos, 1894), orvos. 1945-től az SZDP, 1947-től az MKP (MDP) tagja. 1923-tól Békásme­gyer községi orvosa, majd a budapesti tisztiorvosi hivatal munkatársa. A felsza­badulás előtt OTI, MABI, HÉV stb. körzeti orvos; a Csillaghegyi Társaskör főtitkára. 1945-től a békásmegyeri képvi­selőtestület, 1950-ben a fővárosi képvise­leti biz. tagja. - Nyugdíjas. - Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérem. Kertész József­1. 116. o. Kertész Miklós (Csorna, 1892-1973), ma­gántisztviselő. 1912-től vett részt a mun­kásmozgalomban, 1919-1948-ban az SZDP tagja, a 20-as évektől a vezetőség illetve az ellenőrző bizottság tagja. 1920­tól a magántisztviselők szövetsége főtit­kára, majd ügyvezető titkára, 1945-1948­ban elnöke. A felszabadulás előtt a Szak­szervezeti Tanács Ellenőrző Bizottsága, majd a VB tagja; a Magántisztviselők Lapja szerkesztője; országgyűlési képvi­selő; fővárosi th. biz. tag. 1945-1948-ban a MABI alelnöke; nemzet-, illetve or­szággyűlési képviselő. 1945-ben a főváro­si ideiglenes th. biz. tagja. - Szabadság Érdemrend. Késmárszky Gyula (Eperjes, 1884-1967), tanító. 1914-1943-ban Rákoskeresztúron elemi iskolai tanító, a felszabadulás után ny. címzetes igazgató. 1945-ben a rákosli­geti elöljáróság tagja. Keszey Lajos (Dabronc, 1905-1952), MÁV alkalmazott. 1945-től az FKP tagja. 1945­1948-ban a rákosligeti elöljáróság tagja, községi közgyám. Keszőcze Endre-I. 116. o. Keszthelyi Alajos, dr. (Budapest, 1905), jegyző. A felszabadulás után Újpest vá­ros aljegyzője, az elöljáróság tagja. ­Nyugdíjas. Keszthelyi Ferenc ­1. 116. o. Keszthelyi ( Rotschild) Géza-I. 116. o. Keszthelyi János ­1.116. o. Kéthly Anna (Budapest, 1889-1976), ma­gántisztviselő. 1920-tól az SZDP tagja, 1922-1948-ban vezetőségi tagja, a felsza­badulás után a nemzetgyűlési frakció el­nöke. A 20-as évektől az SZDP Nőszer­vező Bizottsága tagja, a Nőmunkás fele­lős szerkesztője; a magántisztviselők szö­vetsége alelnöke; nemzet- illetve ország­gyűlési képviselő; fővárosi th. biz. tag. 1944-ben a német megszállás után letar­tóztatták. A felszabadulás után a Vilá­gosság főszerkesztője, a Vöröskereszt társelnöke, a TTE elnöke, a Magyar­Amerikai Társaság alelnöke, az ONB és az Országos Szabadművelődési Tanács tagja. 1945-1948-ban a nemzet- illetve országgyűlés alelnöke. 1945-ben a fővá­rosi th. biz. tagja. 1949-ben letartóztatták és elítélték, 1954-ben szabadult. 1956 végétől külföldön élt. - Szabadság Ér­demrend. Ketykó Pál (Zsil, 1895-t), lakatos. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után kisi­paros, az Újpesti Ipartestület alelnöke. 1945-1949-ben az újpesti képviselőtestü­let tagja. Keviczki János -1.116. o. Kiefer Károly ­1.116. o. Kikillai Pál (Nógrádbercel, 1913), cipészse­géd. 1945-től az FKP tagja. A felszabadu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom