Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

H

87 Hegyi Hedri Endre, dr. (Bosna Gradiska, 1893­1962), az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. 1943-tól az SZDP (MDP) tagja. A baleseti sebészet úttörő egyénisége. A felszabadulás előtt az OTI Uzsoki utcai Központi Kórháza főorvo­sa, a felszabadulás után a baleseti sebé­szeti kórház igazgató - főorvosa. 1947-től egyetemi tanár, a III. sz. Sebészeti Klini­ka igazgatója, 1949-től az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. A felszabadulás után az orvos szakszervezet vezetőségi tagja, az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja. 1945­től a fővárosi th. biz., 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. - Munka Érdem­rend, Népköztársasági Érdemrend, Nép­köztársasági Érdemérem. Hegedűs András (Szilsárkány, 1922), köz­gazdász, szociológus. 1942-1973-ban a KMP (MKP, MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MDP KV tagja és titkára. A felszabadulás előtt a Békepárt egyetemi szervezete vezetője, majd a KISZ-titkárság tagja. 1944-ben két évi börtönbüntetésre ítélték, novemberben megszökött. A felszabadulás után a MA­DISZ szervezési, majd nevelésügyi titká­ra, 1948-tól az MDP szövetkezetpolitikai osztálya vezetője. A felszabadulás után nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, a MOSZK, majd a SZOVOSZ igazgató­sága tagja. 1945-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. - Gazdasági tanácsadó. - Szo­cialista Hazáért Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Népköztársasági Érdem­rend. Hegedűs Bálint (Nagykőrös, 1887-1969), orvosi műszerész. 1919-től vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben a rá­kospalotai direktórium tagja, az ellenfor­radalmi rendszer idején bebörtönözték, később ref. alá helyezték. A felszabadu­lás után kisiparos, a kisiparosok szabad­szervezete rákospalotai szervezete elnö­ke, a rákospalotai ipartestület alelnöke. - Munka Érdemrend, Tanácsköztársasá­gi Emlékérem. Hegedűs Ignác (Kunszentmárton, 1880­1950), férfiszabó. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után kisiparos. 1946­1949-ben a rákoshegyi képviselőtestület tagja. Hegedűs Pál-I. 88. o. Hegedűs Sándor, dr. (Budapest, 1901), jogász. 1919-től állott a főváros szolgála­tában, 1945-től főjegyző. 1945 elején a közoktatási ü.o. vezetője, majd helyettes vezetője. Hegyessy Erzsébet (Budapest, 1897-1945), munkás. 1917-től az SZDP, 1945-ben az MKP tagja. A felszabadulás előtt hosz­szabb ideig volt a vasas szakszervezet KV tagja s a szakszervezet nőtitkársága tagja. Részt vett a KMP munkájában, e tevé­kenysége kapcsán öt alkalommal letar­tóztatták. A felszabadulás után az MNDSZ vezető munkatársa. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz. tagja. Hegyi Ferenc ­1. 89. o. Hegyi Gyula (Budapest, 1897-1978), vas­esztergályos. 1917-től vett részt a mun­kásmozgalomban, a felszabadulás előtt az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben vöröskatona. A 30-as évektől a vasas szakszervezet vezetőségi tagja. A felszabadulás után a vasas szakszervezet titkára, 1947-től az iparügyi minisztérium, 1948-tól a VKM politikai államtitkára, az Országos Sport­hivatal vezetője; országgyűlési képviselő; a Hunnia Filmgyár igazgatósága elnöke; a Vasas SC ügyvezető elnöke. Halála előtt a Magyar Testnevelési és Sportta­nács ny. elnöke. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Ér­demrendje, Szocialista Magyarországért Érdemrend stb. Hegyi Imre ­1. 89. o. Hegyi Imre ­1. 89. o. Hegyi Zsigmond, dr. (Farkasmező, 1894­1970), orvos. 1925-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP VI. ker. szervezete ellenőrző bi­zottsága tagja. A felszabadulás után az OTI központi rendelőintézete osztályve­zető főorvosa, MABI-főorvos; az orvos szakszervezet választmányi tagja. 1945­ben, 1948-1949-ben a fővárosi th. biz., 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom