Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

G

Gárdonyi 70 zsébeti számvevőség vezetője; később főkönyvelő. Gárdonyi Géza (Dég, 1910-1981), géplakatossegéd. 1936-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP fóti szervezete titkára, 1950-től a Pest megyei Tanács MDP szervezete titkára. 1937-1944-ben a Láng Gépgyárban műhelybizalmi. 1945-től Fót, 1949-ben Mátyásföld vezetőjegyzője, 1950-től a Pest megyei Tanács előadója. Halála előtt a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat ny. igazgatója. - Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Gárdonyi (Geiger) Jakab- I. 75. o. Gárdos Mária (Nagyberény, 1885-1973), író, újságíró. 1900-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. A század elején a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegylete egyik megalapítója s vezetőségi tagja; résztvett a textil és vegyészeti munkások szövetségei létrehozásában. Az 1903-as pártkongresszuson az első női küldött. 1903-ban megindította a szocialista nőmozgalmat szocialista munkásnők asztaltársasága néven; 1905től a „Nőmunkás" első szerkesztője. Szerkesztette a new yorki „Előre" c. lapot. 1919-ben a pártvezetőség tagja, az 500-as Tanács, a Népgazdasági Tanács, a Szellemi Termékek Országos Tanácsa tagja, a Marx-Engels Egyetem előadója, a Vörös Újság munkatársa. A Tanácsköztársaság leverése után 12 évig Ausztriában és Csehszlovákiában élt, Bécsben a Világosság-csoport tagja. Hazatérése után a VIII. kerületben dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt volt börtönben, intern álótárborban, rendőri felügyelet alatt. A felszabadulás után az MNDSZ egyik megalapítója és első ügyvezető alelnöke; az Országos Szövetkezeti Tanács és az ÁFOSZ alelnöke; a magánalkalmazottak szakszervezete KV tagja; a MOSZK igazgatósága tagja. 1947-1949ben a „Szövetkezeti Élet" fő- illetve felelős szerkesztője. 1945-1949-ben a fővárosi th. biz. tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Népköztársasági Érdemrend stb. Gargalovits László, dr. (Pöstyén, 19031959), orvos. A felszabadulás után Újpest város tisztiorvosa. Gartner Pál, dr. (Szelepcsény, 1900-1975), ideg-elmeorvos. 1919-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP orvoscsoport vezetőségi tagja, illetve elnöke. Az aktív analízis egyik megteremtője; a felszabadulás előtt a nemzetközi aktív-analitikus orvosok egyesülete magyarországi elnöke. Résztvett a VS mozgalomban s a bebörtönzött kommunisták vizsgálatában illetve gyógykezelésében. 1942-től az SZDP orvoscsoport titkára. A felszabadulás után kórházi főorvos, egyetemi magántanár; nemzetgyűlési képviselő; az orvos szakszervezet alelnöke; az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz. tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Gáspár Árpád (Nagyveszverés, 18931959), tisztviselő. 1912-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után a VI. ker. szervezet alelnöke. 1919-ben vöröskatona. Több mint 30 évig volt a magántisztviselők szövetsége titkára, 14 évig a MABI elnökségi és igazgatósági tagja. A 20-as években a Gyermekbarát Egyesület felügyelő biz. tagja. 1944-ben a Gestapo Mauthausenba hurcolta. 1945-1948ban a MABI vezérigazgatója; a magánalkalmazottak szakszervezete alelnöke; a fővárosi th. biz. tagja és jegyzője. Gáspár Béla (Pacsér, 1892-t), ref. lelkész. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után a társadalompolitikai ü.o. helyettes vezetője. 1945-1949-ben a fővárosi th. biz. tagja. Gáspár Ervin, dr. (Budapest, 1912-1977), író, újságíró. A felszabadulás előtti időktől az FKP tagja, a felszabadulás után az országos és a fővárosi intézőbizottság tagja, a polgári tagozat ügyvezető elnöke, a th. csoport intézőbizottsága tagja. Résztvett az antifasiszta ellenállási moz-