Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

F

63 Forgó három évi fegyházbüntetésre ítélte. 1947­től a Nehézipari Központ osztály-, majd főosztályvezetője, később megbízott ve­zetője, 1949-től az iparügyi minisztérium osztálytanácsosa. A felszabadulás után nemzetgyűlési képviselő. 1945-től a fővá­rosi th. biz., 1950-ben a fővárosi képvise­leti biz. tagja. - A MT ny. elnöke. ­Szocialista Munka Hőse, Szocialista Ha­záért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. Fodor András (Rákoscsaba, 1886-1976) ­I. 67. o. Fodor Antal (Kevermes, 1887-1975), laka­tossegéd. 1930-tól az SZDP (MDP) tagja. A felszabadulás után MÁV műszaki se­gédtiszt. 1945-ben a rákosligeti elöljáró­ság tagja. Fodor Béla (Budapest, 1900), géplakatos­segéd. 1945-ben az SZDP tagja; a buda­foki ideiglenes képviselőtestület tagja. Fodor Gyula -I. 67. o. Fodor István (Makó, 1873-1961) -I. 68. o. Fodor János (Rákoscsaba, 1885-1971), gépmunkás. 1919-1948-ban az SZDP tagja. 1945-1947-ben a rákoscsabai elöl­járóság tagja. Fodor József (Levelek, 1881-1951), gazda­tiszt. 1945-től az FKP tagja, a felszabadu­lás után a XIV. ker. szervezet alelnöke. 1930-tól állott a főváros szolgálatában, a felszabadulás után a XIV. ker. Elöljáró­ság osztályvezetője. 1947-1948-ban a fő­városi th. biz. tagja. Fodor József (Budapest, 1898-1970), laka­tossegéd. 1930-tól vett részt a munkás­mozgalomban, 1932-től a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP pestszentlő­rinci szervezete vezetőségi tagja. 1938­ban az illegális mozgalomban folytatott tevékenységéért bebörtönözték. A fel­szabadulás után a Budapesti Járműgyár igazgatója. 1945-ben a pestszentlőrinci ideiglenes képviselőtestület tagja. Fodor Lajos, dr. (Kecskemét, 1909), állat­orvos. A felszabadulás után járási állat­orvos, majd a XVI. ker. Tanács főállat­orvosa. 1947-1949-ben a cinkotai képvi­selőtestület tagja. -Nyugdíjas, a Hazafias Népfront XVI. ker. Bizottsága tagja, a cinkotai területi Bizottság elnöke. Fodor Vilmos ­1. 68. o. Fogarasi György (Soroksár, 1885-1966), földműves. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után HM altiszt. 1945-ben a soroksári ideiglenes képviselőtestület tagja. Fogl Károly (Csókakő, 1880-1967), laka­tossegéd. 1919-től vett részt a munkás­mozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után a Rákosszentmihályi Általános Munkás­dalkör elnöke, majd számvizsgálóbizott­sági tagja. 1947-1949-ben a rákosszent­mihályi elöljáróság tagja. Fónagy Ernő (Palánka, 1903), városi tiszt­viselő. 1946-tól az MKP (MDP) tagja. A felszabadulás után számvevőségi taná­csos, Budafok város főszámvevője. ­Nyugdíjas. Forgács Ambrus (Budapest, 1882-1968), szállítmányozó. 1917-1919-ben a Kos­suth Párt, 1945-től az FKP tagja, a felsza­badulás után az FKP polgári tagozat vá­lasztmányi tagja, az V. ker. szervezet társelnöke. A felszabadulás után az Ale­xander és Liebermann Utóda cég tulajdo­nosa, a Magyar Szállítmányozók Orszá­gos Egyesülete elnöke; később fordító és nyelvtanár. 1947-1949-ben a fővárosi th. biz.tagja. Forgács Gyula ­1. 68. o. Forgó Tamás (Budafok, 1904), ácssegéd. 1919-től vesz részt a munkásmozgalom­ban, 1926-tól az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP budafoki szervezete RG­parancsnoka, a zománcgyári szervezet vezetőségi tagja, 1949-től a Hídépítő Vál­lalat MDP szervezete szervező titkára. A felszabadulás előtt az SZDP budafoki szervezete vezetőségi tagja; az építkezé­seken szakszervezeti bizalmi, 1937-től a MÉMOSZ budafoki csoportja vezetőségi tagja, 1940-1944-ben a csoport elnöke; résztvett a VS mozgalomban s 1944-ben az ellenállási mozgalomban. A felszaba­dulás után a Budafoki Zománcgyár dol­gozója, 1949-től a Hídépítő Vállalat osz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom