Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

B

35 Buczek badulás után ny. rendőrfelügyelő-helyettes; a pestszentlőrinci képviselőtestület tagja. Branauer István 1. 39. o. Brand Gyula (Budapest, 1910-1971), szűcssegéd. A 30-as évektől vett részt a munkásmozgalomban, 1942-től a KMP tagja, a felszabadulás után a MKP kispesti szervezetében pártszervező, majd körzeti vezetőségi tag. 1939-től a szűcsiparosok szakszervezete vezetőségi tagja, 1942-től elnöke. A felszabadulás után a Szűcs- és Szőrmeipari Szövetkezet gazdasági vezetője, 1949-től a Tanimpex Külkereskedelmi Vállalat osztályvezetője. 1945-ben a kispesti ideiglenes képviselőtestület tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Brázay Kálmán, dr. (Budafok, 1902-1963), orvos. 1945-től az FKP tagja, a budafoki szervezet választmányi tagja. A felszabadulás után gyermekgyógyász városi orvos, a BHÉV körzeti orvosa. Hosszabb ideig volt a BMTE alelnöke illetve elnöke. A felszabadulás után a budafoki képviselőtestület tagja. Brezina Gyula (Késmárk, 1890-1947), magántisztviselő. 1945-től az FKP tagja. 1945-1946-ban a rákosligeti elöljáróság tagja, községi pénztárnok. Brezina Lajos (Budapest, 1891-1988), fémesztergályos. Az első világháború idejétől vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az újpesti szervezet választmányi tagja, a Magyar Pamutipar Erkel utcai szervezete titkára, később a városházi pártszervezet titkára. Az első világháború alatt a Csepeli Lőszergyár sztrájkja kapcsán, majd a Tanácsköztársaság leverése után l-l évi börtönre ítélték, 1940-ben internálták. A felszabadulás után a Magyar Pamutipar Erkel utcai telepe, majd központi ÜB elnöke, a textiles szakszervezet újpesti csoportja vezetőségi tagja. 1945-1949-ben az újpesti képviselőtestület, 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. - Szocialista Munkáért Érdemérem, Tanácsköztársasági Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Brodmann Béla (Miskolc, 1899-t), kereskedő. 1920-tól az SZDP tagja. A felszabadulás után kiskereskedő; a rákosligeti képviselőtestület tagja. Bródy ErnŐ, dr. 1. 39. o. Bruckner Jánosné (Erzsébetfalva, 1915), gépésztechnikus. 1929-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1933-1948-ban az SZDP tagja. A felszabadulás előtt résztvett a gyermekbarát mozgalomban. A felszabadulás után üzemi gondozónő stb; a csepeli képviselőtestület tagja - Nyugdíjas. Brumiller László (Budapest, 1891-1968), betűszedő. 1909-től vett részt a munkásmozgalomban, 1918-tól végétől a KMP, majd 1948-ig az SZDP tagja, 1937-től az SZDP pártválasztmány VB tagja, 1939től az országos pártvezetőség tagja, a felszabadulás után az SZDP szakszervezeti osztálya elnökségi tagja. 1919-ben a IV. ker. Munkástanács és Intézőbizottság tagja, a budapesti forradalmi törvényszék vádbiztosa. Az ellenforradalmi rendszer idején bebörtönözték, majd internálták. Szabadulás után Ausztriába emigrált. Hazatérése után 1925-1948ban a Typographia szerkesztője. A felszabadulás után a Szakszervezeti Tanács tagja, az OTI elnökségi tagja; nemzetgyűlési képviselő; az SZDP községi frakció intézőbizottsága tagja. 1945-ben az ideiglenes fővárosi th. biz. tagja. Brünauer Sándor, dr. (Cegléd, 1905-1971), ügyvéd. 1932-től az SZDP tagja, 1934-től az SZDP pestszenterzsébeti szervezete jogvédője, a felszabadulás után a pestkörnyéki VB tagja, a pestszenterzsébeti szervezet alelnöke. 1944-ben a nyilasok elhurcolták, megszökött és illegalitásban élt. A felszabadulás után Pestszenterzsébet tiszti főügyésze, 1946-1947-ben a Nagybudapesti Földbirtokrendező Tanács elnöke. 1945-1948-ban a Pest megyei th. biz. és a pestszenterzsébeti képviselőtestület tagja. 1948-tól külföldön élt. Buczek István (Budapest, 1894-1975), betű-, és tömöntő. 1911-től vett részt a