Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

P

Petik 164 pestszentlőrinci szervezet vezetőségi tagja. 1945-1948-ban a pestszentlőrinci képviselőtestület tagja. - Az Unitárius Egyház ny. püspöki helynöke. Petik Ferenc-I. 181. o. Petnehazi Györgyne (Budapest, 1892). A felszabadulás után a budafoki képviselőtestület tagja. Pető Antal (Szentes, 1899-1971), rendőrtisztviselő. 1945-től az FKP tagja, a felszabadulás után a X. ker. szervezet veztőségi tagja. A felszabadulás után rendőrhadnagy. 1947-1949-ben a fővárosi th. biz. tagja. Petrák Ferenc (Budapest, 1922), kesztyűszabász. 1940-től az KMP tagja, a felszabadulás után az MKP

IX. ker. szervezete titkára. A felszabadulás előtt részt vett az OIB munkájában, a VS-mozgalomban. 1942-ben a függetlenségi mozgalomban való részvételéért 3 évi fegyházbüntetésre ítélték; 1944 novemberében megszökött s bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A felszabadulás után a Szakszervezeti Tanács tagja, a SZOT ifjúsági titkára és a SZÍT főtitkára. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz. tagja. - A Bőripari Dolgozók Szakszervezete ny. főtitkára, az MSZMP KEB Titkársága tagja, a SZOT elnökségi tagja stb. Szocialista Hazáért Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem stb. Petri Miklós (Temerin, 1899-1988) - I. 181. o. Petrich Simon (Baja, 1895-t), tanító. 1945től az FKP tagja. 1947-ben a Nagytétényi NB tagja. Petrikovits Béla (?) 1948-1949-ben az SZDP (MDP) képviselője a nagytétényi elöljáróságban. Petró Béla (Budapest, 1912), hentessegéd. 1945-től az SZDP tagja. A felszabadulás után kisiparos; a Pestszentimrei Általános Ipartestület elöljárósági tagja. 19451949-ben a pestszentimrei képviselőtestület tagja. - Ny. KÖZÉRT üzletvezető. Petroczi János (Fadd, 1893-1945), altiszt. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után ny. bankaltiszt. 1945-ben a rákosligeti elöljáróság tagja. Petroczi János-I. 182. o. Petróczy Miklós, dr. (Budapest, 18921953), orvos. A felszabadulás után Rákospalota tisztiorvosa, majd Pest megye h. tisztifőorvosa. Petrók Károly (Budapest, 1877-1948), könyvkötő. 1897-től vett részt a munkásmozgalomban, az SZDP tagja. 1892-től az Általános Munkás-betegsegélyező Intézet, majd az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. A múlt század végétől hosszabb időn át a könyvkötők szakszervezete elnöke; nevéhez fűződik az első kollektív szerződés megkötése. Az üldözés miatt egy időben emigrációban élt. 1946-1947-ben a rákosszentmihályi elöljáróság tagja, törvénybírő. Petrov Béla (?) A felszabadulás után a rákoszsentmihályi képviselőtestület tagjaPetrovics Jánosné 1. 182. o. Petrusz István (Budapest, 1896-1958), szabósegéd. A felszabadulás után MKP (MDP) tag. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás után kisiparos; a kisiparosok szakszervzete nagytétényi csoportja vezetőségi tagja. 1948-1949-ben a nagytétényi elöljáróság tagja, közgyám. Peyer Károly (Városlőd, 1881-1956), géplakatossegéd. A mút század végétől vett részt a munkásmozgalomban, 1947-ig az SZDP tagja, hosszú időn át az országos vezetőségi tagja. 1907-től a vasas szakszervezet vezetőség tagja, a gépgyári szakosztály titkára. 1918-ban a bányász szakszervezet titkára. 1919-ben a Központi Intézőbizottság tagja. 1919-ben a Peidl-kormány belügyminisztere, majd a Huszár kormány népjóléti és munkaügyi minisztere. 1922-1944-ben nemzet- illetve országgyűlési képviselő, hoszabb időn át a parlamenti csoport vezetője. Tagja volt a főváros th. biz.-nak, a fővárosi csoport elnöke. 1927-1944-ben a Szakszervezeti Tanács vezető titkára. A német megszállás után koncentrációs táborba hurcolták. 1946-tól rendkívüli követ. 1947-ben az MRP listáján választották