Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

K

107 Keresztes felszabadulás után a th. frakció intéző­bizottsága tagja. A felszabadulás után az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ ügyvezető alelnöke, az Országos Föld­művelésügyi Tanács tagja; nemzetgyűlési képviselő. 1945-1949-ben a fővárosi th. biz. tagja, 1945-1948-ban alelnöke. - A Városépítési Tudományos és Tervező In­tézet ny. tudományos munkatársa. Kerék Péter (Füles, 1895-t), tanító. A felszabadulás után az SZDP tagja. 1916­1917-ben Jakabszálláson népiskolai taní­tó, 1917-1924-ben Budapesten és Maros­vásárhelyen tanonciskolái gondnok, 1925-től az Országos Gyermekvédő Liga központjában gazdasági ügyintéző. 1933­1939-ben Újpesten, 1939-től Kispesten népiskolai igazgató. A 30-as évektől az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesülete titkára, majd főtitkára. Szer­kesztette a Bakonyalja és Vidéke c. heti­lapot, felelős szerkesztője volt a „Magyar Népiskola"-nak. A felszabadulás után a kispesti szakirányú iparos- és kereskedő­tanonc iskola igazgatója, majd iskolai szakfelügyelő, a Pedagógus Szakszerve­zet társelnöke, az Országos Köznevelési Tanács tagja. 1945-1949-ben a kispesti képviselőtestület tagja. Halála előtt az Országos Béketanács s a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága elnöksége tagja. - Szocialista Munkáért Érdem­érem. Kerekes (Kellner) József (Budapest, 1887­t), OTI tisztviselő. A felszabadulás után az SZDP tagja. A felszabadulás után ny. OTI aligazgató. 1945-1948-ban a pestúj­helyi elöljáróság tagja. Kerekes József (Miskolc, 1908), pénz­ügyőr. 1945-től az FKP tagja. A felszaba­dulás után mélyépítési vállalkozó. 1948­1949-ben az albertfalvai képviselőtestület tagja. -Nyugdíjas. Kerekes Kálmán (Budapest, 1894), idom­szerész. 1913-tól vesz részt a munkásmoz­galomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP rákoshegyi szervezete vezetőségi tagja. A 30-as években a vasas szakszer­vezeti ellenzék szaklapja felelős szerkesz­tője. 1940-ben ref. alá került. A felszaba­dulás után a Kemény Antal Rt. ÜB-elnö­ke, majd a Siemens Művek művezetője; a rákoshegyi vasas kultúrcsoport ügyve­zető elnöke. 1945-1949-ben a rákoshegyi képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. ­Tanácsköztársasági Emlékérem. Kerekes (Kucsera) Pál (Budapest, 1917— 1980), géplakatossegéd. 1936-tól a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP újpes­ti szervezete vezetőségi tagja, majd az MDP KV apparátus alapszervezti titká­ra. A 30-as években a KIMSZ újpesti kerületi bizottsága tagja, az SZDP újpesti ifjúsági titkára, a vasas ificsoport elnöke, TTE választmányi tag. 1940-ben letartóz­tatták, 1941-ben internálták, 1942-ben büntetőszázadba vitték. 1944-ben részt vett az újpesti ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az MKP újpesti szervezete ifjúsági titkára, 1946-tól a MADISZ budapesti titkára, 1948-tól füg­getlenített pártmunkás. 1945-ben az új­pesti ideiglenes képviselőtestület tagja. Halála előtt ny. rendőrezredes, a Magyar Partizánszövetség választmányi tagja. ­Szocialista Hazáért Érdemrend, Szabad­ság Érdemrend, Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékérem stb. Kerényi Henrik (Budapest, 1920), tisztvise­lő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után postatakarékpénztári tisztviselő. 1949-ven a sashalmi képviselőtestület tagja.-Nyugdíjas. Keresztély János (Kézdivásárhely, 1880­1971), gyógyszerész. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után az albertfal­vai „Megváltó" gyógyszertár tulajdono­sa. 1945-1949-ben az albertfalvai képvi­selőtestület tagja. Keresztes Sándor, dr. (Magyarókerekes, 1919), jogász. 1945-től az FKP, 1947-től a DNP tagja, a felszabadulás után a DNP vezetőségi tagja. 1944 decemberében az ellenállási mozgalommal való kapcsolatai miatt a Nemzeti Számonkérő Szervezet letartóztatta. A felszabadulás után Buda­fok város aljegyzője, majd BM miniszteri fogalmazó, 1947-től FM munkaügyi fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom