Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

P

177 Papp vezet választmányi tagja, üzemi bizalmi. 1947-től a Révai Nyomda, 1949-től a Játék­kártyagyár művezetője, majd osztályveze­tője. 1947-ben a Békásmegyer-Csillaghegyi NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas vállalati osztályvezető, az MSZMP III. ker. PB társadalmi munka­társa. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Sza­badság Érdemrend, Munka Érdemrend stb. Pap István (Budapest, 1908), kertész. 1945-től az NPP, 1947-től az FMDP tagja. A felsza­badulás előtt a Kertészeti Egyesület titkára, a felszabadulás után a Kertészek Országos Szö­vetsége elnöke. A felszabadulás után nemzet­gyűlési képviselő. 1945-től kertész, s a Kerté­szeti Termelő és Értékesítő Szövetkezet ügy­vezetőelnöke. 1945-ben a XIV. ker.NB, 1945­1948-ban a főváros th. biz. tagja. 1948-tól külföldön él. Pap Jenő (Baja, 1894), fényképész. 1945-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1948-tól az MDP budafoki szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után fényképész kisiparos, a budafoki ipartestület alelnöke. 1949-től az MSZMT budafoki szervezete titkára. 1948­1949-ben a Budafoki NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület, 1948-1949-ben a megyei th. biz. tagja. - A XXII. ker. Ingatlankezelő Vállalat nyugdíjas igazgatója. - Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlék­érem stb. Pápai Vince (Budapest, 1883—t), vas- és festék­kereskedő. 1911-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után a rákosligeti szervezet elnöke. A felszabadulás előtt az SZDP rákos­ligeti szervezete vezetőségi tagja; több alka­lommal letartóztatták. 1945-1947-ben a Rá­kosligeti NB tagja, 1945 elején elnöke. Papfalusi Gyula (Felsőremete, 1903), asztalos. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után asztalos kisiparos. 1945-1946-ban a Pest­szentimrei NB tagja. - Nyugdíjas. Papp Gyula (Székesfehérvár, 1897-1977), kő­művessegéd. 1917-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után az SZDP csepeli szerve­zete vezetőségi tagja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás előtt a MÉMOSZ csepeli szervezete vezetőségi tagja, községi képvise­lőtestületi tag. 1944-ben részt vett a Csepel kiürítése elleni tiltakozó akcióban. A felsza­badulás után a WM gyár ÜB- és szakszerve­zeti bizottsági tagja. 1945-1948-ban a WM művezetője. 1945-1948-ban a Csepeli NB tagja, egy időben elnökhelyettese; a képvise­lőtestület és a megyei th. biz. tagja. 1950-ben koholt vádak alapján elítélték, 1956-ban rehabilitálták. - Köztársasági Érdemérem, Tanácsköztársasági Emlékérem. Papp Imre (Bánokszentgyörgy, 1898), zo­máncozó. 1926-tól vesz részt a munkásmoz­galomban, 1943-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1948-tól az MDP KV tagja, az SZDP (MDP) WM gyári szervezete veze­tőségi tagja, illetve elnöke. 1948-tól a csepeli zománcgyár üzemvezetője. 1948-1949-ben a Csepeli NB tagja. - A Budafoki Zománc­gyár nyugdíjas részlegvezetője, az MSZMP XXI. ker. PB társadalmi munkatársa. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérem. Papp Istvánné (ma: Ágoston Lászlóné) (Buda­pest, 1920), szövő. 1945-től vesz részt a mun­kásmozgalomban, 1947-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után a Händler Szövőgyár dolgozója, üzemi főbi­zalmi, 1948-tól az MNDSZ III. ker. szerve­zete ügyvezetője, 1949-től az MNDSZ buda­pesti szervezete kultúrosztályának a vezetője. 1949-től a III. ker. NFB tagja. - A Pamut­nyomóipari Vállalat Textilfestőgyára nyug­díjas osztályvezetője. - Szabadság Érdem­rend, Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Papp József (Vrbanya, 1900-1967), géplaka­tos. 1917-től vett részt a munkásmozgalom­ban, 1920-tól az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP (MDP) újpesti szervezete vezetőségi tagja, 1947-től az MKP (MDP) Egyesült Izzó üzemi szervezete titkára, majd elnöke. 1919-ben a 402-es dandár politikai biztosa, 1920-ban letartóztatták, majd 15 évig rend­őri felügyelet alatt állott. 1922-től az újpesti vasas szervező bizottság tagja, majd elnöke s a vasasszakszervezet KV tagja. 1936-tól az újpesti képviselőtestület tagja. A felszabadu­lás után az Egyesült Izzó művezetője, majd munkásigazgatója, 1948-tól a Fővárosi Üdül­tetési Központ vezetője, 1949-től a Fővárosi Útépítő Vállalat igazgatója. 1948-ban az Új-

Next

/
Oldalképek
Tartalom