Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

O,Ö

173 Ortutay Orémusz Ödön (Nagysurány, 1890-1961), cipész. 1945-től a PDP tagja, a II. ker. szer­vezet elnöke. 1945-1948-ban a II. ker. NB tagja. - Köztársasági Érdemérem. Orf István (Kaposvár, 1895-1968), kereske­delmi alkalmazott. 1919-től vett részt a mun­kásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP rákosligeti szervezete vezetőségi tagja. 1919-ben vöröskatona, az ellenforradalom idején bebörtönözték, majd rendőri felügye­let alá helyezték. A felszabadulás után a rá­kosligeti rendőrség vezetője, majd az egyen­ruházati vállalat műszaki igazgatója. 1945­ben a Rákosligeti NB titkára. Halála előtt a Ruhaipari Anyagellátó Vállalat nyugdíjas igazgatója, a Budapesti Úttörő Szövetség elnökségi tagja. - Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Orgel János (Budapest, 1891-1969), vasgya­lus. 1922-től vett részt a munkásmozgalom­ban, 1930-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után a XIII. ker. szer­vezet vezetőségi tagja. A felszabadulás után a XIII. ker. elöljáróság segédhivatali igaz­gatója, majd a XIII. ker Tanács dolgozója. 1945-1949-ben a XIII. ker. NB elnöke. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Népköz­társasági Érdemérem stb. Oriai-Fiirst Károly (Rum, 1900-1945), keres­kedősegéd. 1918-tól vett részt a munkás­mozgalomban, 1920-tól az SZDP, 1927-től a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP budapesti területi bizottsága tagja, a VI. ker. szervezet titkára. A 30-as évek elején a VS keleti kerületi titkára, 1935-től a KMP északi kerületi bizottsága tagja; tevékeny szerepet játszott a párt újjászervezésében. 1940-től a KÁOSZ kommunista frakció­jában dolgozott. 1942-től illegalitásban élt; részt vett a Békepárt és a Magyar Front szervezésében. A felszabadulás után nemzetgyűlési képviselő; az MKP budapesti területi bizottsága közigazgatási osztálya vezetője. 1945-ben a VI. ker. NB titkára, a főváros ideiglenes th. biz. tagja. - Szabad­ság Érdemrend. Orosz Zsigmond (Hajdúböszörmény, 1901— 1979), műszerész. 1919-től részt vett a mun­kásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP cinkotai szervezete körzeti titkára, a BHÉV helyi üzemi szervezete titkára. 1919-ben vöröskatona, az ellenforradalom idején inter­nálták. A felszabadulás előtt részt vett a vil­lamos- és HÉV-alkalmazottak szövetsége ala­pításában, annak vezetőségi tagja, a cinkotai csoport elnöke. Részt vett a VS-mozgalom­ban. Politikai tevékenysége miatt a HÉV-től elbocsátották, s bírósági eljárást folytattak ellene. A felszabadulás után a BHÉV reha­bilitálta, az igazgatóságon vasúti főtiszt, a gödöllői vonal ÜB-elnöke. 1948-ban a Cinkotai NB, 1945-1949-ben a képviselő­testület tagja. - Tanácsköztársasági Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Oroszi Ferenc (Bicske, 1898), géplakatos. 1916­tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1936­tól az SZDP, 1948-tól az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás előtt a Hajó­gyárban bizalmi, majd főbizalmi. A felsza­badulás után nemzetgyűlési képviselő; a Ha­jógyár lakatosa, majd művezetője. 1946­1949-ben a XIV. ker. NB tagja. - Nyugdíjas műszaki ellenőr. - Szocialista Hazáért Ér­demrend, Tanácsköztársasági Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Orsulicz György (Budapest, 1901-1972), vas­esztergályos. 1917-től részt vett a munkás­mozgalomban, 1922-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1919-ben vöröskatona. Hosszú időn át munkásénekkari tag, kar­vezető. 1945-ben a Ganz Készülékgyár esz­tergályosa, 1946-1947-ben az SZDP központi üzemszervezője. 1946-1947-ben a II. ker. NB tagja. Többszörös sztahanovista volt. Ortutay Gyula (Szabadka, 1910-1978), állami díjas néprajztudós, egyetemi tanár. 1942­től az FKP tagja, a felszabadulás után a párt Politikai Bizottsága tagja, 1948-tól társel­nöke, egy időben a fővárosi intéző bizottság tagja. A felszabadulás előtt a Magyarság­tudomány szerkesztője. Részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság s az FKP polgári tagozata munkájában. A felszabadulás után a Magyar Központi Híradó elnöke, 1947-től vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1950-től a múzeumügy és a műemlékvédelem veze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom