Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

H

Hébelt 88 szú időn át vezetőségi tagja, 1946-tól az MKP (MDP) KV tagja. 1945-től nemzetgyűlési képviselő. 1945 elején Pestszentlőrinc rendőrkapitánya, áprilistól Pest megye alispánja, majd az ÁEK elnöke. 1948-tól a Szabadságharcos Szövetség pestszentlőrinci szervezetének az elnöke. 1945 elején a Pest megyei NB tagja, a Pestszentlőrinci NB elnöke, majd titkára, a képviselőtestület tagja. Halála előtt gyárigazgató, az MSZMP Pest megyei PB tagja. - Magyar Népköztársaság Zászlórendje, Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. Hébelt Ede, dr. (Budapest, 1879-1961), ügyvéd, egyetemi tanár, 1914-1919-ben a Radikális Párt, majd az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1908-191 l-ben az eperjesi jogakadémia tanára, 1915-től a kolozsvári egyetem magántanára. 1918-1919-ben a VKM-ben dolgozott és a munkásegyetem tanára volt. 19191922-ben az SZDP Jogvédő Irodájának a vezetője. 1922-1926-ban országgyűlési képviselő. Kapcsolatban állt az illegális kommunista párt és a VS magyarországi vezetőivel. Több kommunistaellenes perben vállalt védelmet, vagy szervezte azt. Emiatt az SZDP vezetői eltávolították az akkori politikai életből, de továbbra is részt vett a bebörtönzöttek segítésében. A felszabadulás után a tudományegyetem munkástanfolyamának az igazgatója, 1948-tól országgyűlési képviselő. 1945-ben a II. ker. NB tagja. - Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Munka Érdemrend stb. Hegedűs Antal, dr. (Dés, 1895-1961), pénzügyi tisztviselő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után a Pénzügyminisztérium miniszteri tanácsosa. 1947-1949-ben a Békásmegyer-Csillaghegyi NB tagja. Hegedűs János (Hódmezővásárhely, 18861959), kéményseprő. 1945-től az NPP tagja. A felszabadulás után kéményseprő kisiparos, majd vállalati alkalmazott. 1945-1947-ben a Békásmegyer-Csillaghegyi NB tagja. S. Hegedűs László (Nagykőrös, 1921), földműves. 1939-től az NPP tagja, a felszabadulás után a pártvezetőség, illetve a Politikai Bizottság tagja. A felszabadulás előtt részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-től pártszervező, majd Közép-Pest megyei titkár. 1947-től a Népi Ifjúsági Szövetség elnöke, 1949-től a MOSZK igazgatóságának a tagja, országgyűlési képviselő. 1945 elején a BNB, majd a Pest megyei NB tagja, megyei th. biz. tag. - A Hazafias Népfront Országos Tanácsának a tagja, titkára, országgyűlési képviselő. - Szabadság Érdemrend.Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Hegedűs Mihály (Rákoskeresztúr, 1929), tisztviselő. 1946-1949-ben az NPP, 19511956-ban az MDP tagja. A felszabadulás után segédmunkás, majd OTI-tisztviselő. 1946-tól a NISZ rákoskeresztúri szervezetének a titkára, 1947-től a NISZ gödöllői járási titkára, 1948-tól az EPOSZ rákoskeresztúri szervezetének az elnöke. 1949-ben a Rákoskeresztúri NFB jegyzője. - Technológus, a Kőbányai Porcelángyár szakszervezeti bizottságának a tagja, MHSZ kiképzésfelelős. Hegedűs Pál (Füzesabony, 1895-t), földműves, HÉV-alkalmazott. 1934-től vett részt a munkásmozgalomban, a felszabadulás előtt az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után HÉV pénztárkezelő, később egy állami gazdaság igazgatója. 1948-ban a Cinkotai NB, 19471949-ben a képviselőtestület tagja. - Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Héger Károly (Budapest, 1900), autószerelő. 1919-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1926-tól az MSZMP, majd az SZDP, 1945től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1926-tól a gépjárművezetők szakszervezetének, majd a közlekedési dolgozók szakszervezetének a KV-tagja. 1919-ben vöröskatona, az ellenforradalmi rendszer idején internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A felszabadulás után az MKP XIV. ker. szervezetének a szervezője, majd választmányi tagja» a BSZKRT autóbuszüzemének a párttitkára; a BSZKRT autóbuszüzemének a tanácsosa. 1945-1948-ban a XIV. ker. NB titkára. A BKV nyugdíjas üzemvezetője. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Népköztársasági Érdemérem stb. Hegyi Árpád, dr. (Budapest, 1918), drogista segéd, közgazdász. 1945-től az SZDP (MDP,