Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

F

67 Fodor ben a Rákoskeresztúri NB, 1945-1948-ban az elöljáróság tagja. Filipszky Pál (Rákoskeresztúr, 1921), vas- és fémesztergályos. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulást követően a rendőrségen dolgozott. 1948-tól az MDP rákoskeresztúri szervezete vezetőségének a tagja. 1949-ben a Rákoskeresztúri NFB tagja. - Nyugdíjas rendőralezredes. - Kiváló Szolgálatért Érdemérem, Szolgálati Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Fischer Ágoston (Budafok, 1881-1971), banktisztviselő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után MNB-revizor. 1945 elején a Budafoki NB és az ideiglenes képviselőtestület tagja. Fischer István (?). 1945 elején a Budafoki NB tagja, a borgazdasági albizottság elnöke. Fiáding József (Kispest, 1911-1977), szobafestő-mázoló. 1934-től a KMP tagja, többször bebörtönözték, 1944-ben internálták. 1945-től az MKP pestszentimrei szervezetének a vezetőségi tagja. 1946-1947-ben a Pestszentimrei NB, 1945-ben az ideiglenes képviselőtestület tagja. Később Békéssámson község tanácselnöke. - Szocialista Hazáért Érdemrend. Florik János (Budatétény, 1901-1969), nyomdász. 1919-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1945-1946-ban a Budatétényi NB és képviselőtestület tagja. Florik József (Budatétény, 1904), gombakertész. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után a Suppan Konzervgyár dolgozója. 1946-1947-ben a Budatétényi NB tagja. - Nyugdíjas tsz-tag. Fock Jenő (Resicabánya, 1892-1955), géplakatossegéd. 1909-től vett részt a munkásmozgalomban, 1919-től a KMP tagja. A felszabadulás előtt tagja volt az SZDP X. ker. szervezete vezetőségének is. 1919-ben a magyar vörös hadseregben dandárparancsnok. Román fogságba került, majd bebörtönözték, internálták és rendőri felügyelet alá helyezték. 1922-1940-ben a Ganz Vagon bizalmi testületének a tagja. 1925-től az MSZMP tagja. 1940-ben 14 havi börtönre ítélték, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1945-től az MKP X. ker. szervezetének a káderese, a Lampart Művek párttitkára, 1947-től a Ganz Vagon párttitkára, 1948-tól a gyár üzemfőnöke. 1948-tól a Szabadságharcos Szövetség gyári szervezetének az alelnöke és az MSZMT gyári szervezetének a társelnöke. 1946-1948-ban a X. ker. NB tagja. - Munka Érdemrend. Fodor András (Rákoscsaba, 1886-1976), vasutas. 1945-től az NPP tagja. 1947-1948-ban a Rákoscsabai NB, 1949-ben az NFB, 19451949-ben a képviselőtestület tagja. Fodor András (Rákoscsaba, 1909), géplakatossegéd. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. Tanonc korában kommunista szervezkedésben vett részt, rendőri felügyelet alá került. Katona korában kormányzósértésért kapott büntetést. A felszabadulás után Rákoscsabán alapszervi párttitkár, 1948-tól csúcstitkár. 1948-tól a rákoscsabai földműves szövetkezet ügyvezető elnöke. 1949-ben a Rákoscsabai NFB tagja. - Nyugdíjas tanácsi műszaki főelőadó. Fodor Antal, dr. (Ják, 1885-1946). 1945-től az MKP tagja, a II. ker. szervezet közigazgatási összekötője. A felszabadulás után rendőrezredes. 1945-1946-ban a II. ker. NB tagja. Fodor Béla (Budapest, 1879-f). 1945-től az MKP tagja. 1945 elején a Budatétényi NB tagja, rövid ideig elnöke. Az 50-es években tsz-tag. Fodor Gyula (Nagyvárad, 1901-1975), kőmfivessegéd. 1917-től vett részt a munkásmozgalomban, 1925-től az SZDP, 1935-től a KMP tagja. 1919-ben a nagyváradi ifjúmunkások titkára, majd a román szakszervezeti mozgalomban dolgozott. 1923-ban hazatért. 1924-től az építőmunkás-szakszervezet budapesti elnöke, 1931-től a szakszervezet alelnöke. Az építőmunkás ellenzék egyik kiemelkedő alakja, az 1935-ös építőmunkás sztrájk egyik vezetője. 1942-ben fogházbüntetésre ítélték. Később illegalitásban dolgozott. A felszabadulás után az MKP II. ker. szervezetének a vezetőségi tagja, később a th. frakció vezetőségi tagja, 1948-tól a Budapesti PB tagja, az MDP városházi szervezete elnöke. 1945 júniusától a II. ker. elöljárója, 1946 decembertől Budapest alpolgármestere, 1948-tól építésügyi államtitkár,