Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

T

Tóth 234 1949-ben az Albertfalvai NFB jegyzője, 1948-1949-ben a községi elöljáróság tagja. Tóth Zoltán (?). 1949-ben a SZÍT budafoki szervezetének titkára; a Budafoki NFB tagja. Tótin József, dr. (Felsőremete, 1897-1947), jogász. 1945-től az NPP tagja. A felszabadulás után a Pénzügyminisztériumban pénzügyi titkár. 1945-ben a II. ker. NB tagja. Tömből Lajos (Kispest, 1905), tisztviselő. 1945-ben az NPP képviselője az Albertfalvai NB-ben és az ideiglenes képviselőtestületben, Tömöry Márta, dr. (Gyula, 1910), óvónő, történész. 1945-től óvónő, 1947-től a pedagógusszakszervezet függetlenített munkatársa, 1950-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1947-től a pedagógus-szakszervezet óvónői tagozatának vezetőségi tagja. 1946-ban a Pestújhelyi NB jegyzője, 1945-ben az ideiglenes képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának tagja, a TIT Budapesti Szervezete történelmi szakosztályának elnökhelyettese. - Munka Érdemérem stb. Török Barna (Tálya, 1885-1975), banktisztviselő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után a Colónus Kereskedelmi Rt. igazgatója, majd az Építésügyi Minisztérium főelőadója. 1946-ban a IV. ker. NB tagja. Török István (Budapest, 1900-1967), cipész. 1922-től az SZDP (MDP) tagja, a felszabadulás után az SZDP (MDP) pestszenterzsébeti szervezetének vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt az SZDP pestszenterzsébeti szervezetének vezetőségi tagja, 1925-től a Pestszenterzsébeti Általános Ipartestület vezetőségi tagja, 1932-1939-ben képviselőtestületi tag. 1945 elején városi tanácsnok, a közellátási hivatal vezetője, majd cipész kisiparos, 1950-től szövetkezeti tag. A felszabadulás után az Ipartestület elnöke. 1945-1949ben a Pestszenterzsébeti NB és képviselőtestület tagja. Török István (Budapest, 1900-1957), szabó. 1926-tól az SZDP, 1945-től az NPP tagja. A felszabadulás után kisiparos. 1946-1948ban a VIII. ker. NB tagja. - Köztársasági Érdemérem. Török János (Nyíregyháza, 1895), kőművessegéd. 1913-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1932-től a párt tagja. 1918-tól az oroszországi polgárháborúban a II. nemzetközi ezred, 1919-ben az 5. magyar munkásezred harcosa. Az ellenforradalmi rendszer idején internálták, majd Csehszlovákiába emigrált. 1924-ben hazatért. 1935-ben a budapesti építőmunkássztrájk egyik vezetője. 1936-tól a MÉMOSZ ügyvezető titkára. A német megszállás után letartóztatták. A felszabadulás után a Szakszervezeti Tanács tagja, a MÉMOSZ főtitkára; nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 1945-ben a BNB és az ideiglenes th. biz. tagja. - Az Építésügyi Minisztérium nyugdíjas főosztályvezetője, a Magyar Horgász Szövetség elnökségi tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Szabadság Érdemrend stb. Török Júlia (Fazekas Ferencné) (Budapest, 1910-1971) varrónő, 1931-től vett részt a munkásmozgalomban, 1937-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP fővárosi és VIII. ker. VB, 1948-tól az MDP Budapesti PB tagja. Részt vett a TTE és a Szalmás-kórus munkájában, 1940-től az SZDP VIII. ker. szervezetének nőtitkára. 1943-ban kapcsolatba került a Békepárttal, segítette az illegalitásban élőket. A felszabadulás után nemzet-, illetve országgyűlési képviselő; az SZDP nőtitkára, majd az MNDSZ helyettes főtitkára. 1946tól a Nőmunkás c. lap felelős szerkesztője, 1949-től a Népszava munkatársa. 1945-ben a VIII. ker. NB és a főváros ideiglenes th. biz. tagja. Halála előtt a Magyar Nemzet munkatársa. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Kossuth Érdemrend stb. Török Mária (Ruisz Józsefné) (Galgócz, 1914-1976), takács. 1943-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP (MDP) pestszentimrei szervezetének vezetőségi tagja. A felszabadulás után a Textilközpont előadója. 1947-1949-ben a Pestszentimrei NB, 1945-1948-ban a községi elöljáróság tagja, közgyám. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Török Noémi (Renkei Lászlóné) (Budapest,