Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

Sz

Szász 218 rend, Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Szász László (Budapest, 1908), betűszedő. 1926-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után nyomdai osztályvezető. 1947-1949-ben a Soroksári NB tagja. - Nyugdíjas nyomdai műszaki igazgató. ­Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérem. Szászi János (Nagykáta, 1899), üvegcsiszoló. A 20-as évektől vesz részt a munkásmoz­galomban, 1945-től az SZDP (MDP) tagja. A felszabadulás előtt az üveges munkások szakszervezetének vezetőségi tagja. 1945-ben a Rákoscsabai NB, 1945-1949-ben a községi elöljáróság tagja. - Nyugdíjas. Szathmáry Sándor (Debrecen, 1894), tiszt­viselő. 1945-től az FKP tagja, a párt X. ker. szervezetének alelnöke. 1919-ben vöröska­tona. A felszabadulás után nyugdíjas válla­lati tisztviselő. 1948-ban a X, ker. NB tagja. Száva István (Budapest, 1907-1970), tanár, író, újságíró. 1927-től az SZDP (MDP) tagja, 1945-1948-ban az SZDP Országos Vezetősé­gének és Politikai Bizottságának tagja. 1933­tól a Népszava munkatársa. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A felsza­badulás után nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, a Magyar-Jugoszláv Társaság Intéző Bizottságának tagja; a Népszava felelős szerkesztője, 1947-1948-ban a Kos­suth Népe főszerkesztője, majd a Szabad Nép munkatársa. 1948-1950-ben a MUOSZ ügyvezető elnöke. 1945-ben a BNB és a fővá­ros ideiglenes th. biz. tagja. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-ban reha­bilitálták. - Szabadság Érdemrend, Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlék­érem stb. Szeberényi Alfrédné (Újpest, 1911), női fod­rász. 1928-tól vesz részt a munkásmozgalom­ban, 1932-től a KMP tagja. A felszabadulás előtt a VS-mozgalomban tevékenykedett. A felszabadulás után függetlenített pártmun­kás; az MNDSZ VIII. ker. szervezetének ügyvezető elnöke. 1948-ban a VIII. ker. NB tagja. - Nyugdíjas. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlék­érem. Széchy András (Budapest, 1926), történész. 1945-től az NPP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az NPP nagyválaszt­mányi tagja. 1944-ben részt vett a Magyar Ifjúság Szabadság Frontja tevékenységében. A felszabadulás után a NISZ Intéző Bizott­sága tagja, az agitációs és propaganda osztály vezetője; a MADISZ és a Cserkész Szövetség Intéző Bizottsága tagja, 1948-tól a MINSZ (DISZ) Intéző Bizottsága tagja; 1946-1948­ban a Dózsa György Népi Kollégium titkára. 1945-ben a BNB titkára. - Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tudományos főmun­katársa. - Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékérem, Munka Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Szécsi (Schuster) Antal (Nyitrabánya, 1900­1979), rk. plébános. 1938-1951-ben a Béke téri egyházközség plébánosa. 1950-től a papi békebizottság elnöke. 1945 elején a XIII. ker. NB tagja. Halála előtt zebegényi c. apát. Szeder Ferenc (Szentes, 1881-1952), föld­munkás. 1896-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után a párt Politikai Bizott­sága tagja, 1945-1947-ben főtitkárhelyettese. 1910-től az SZDP miskolci szervezete titkára, 1914-től a Munkásbiztosító Pénztár tiszt­viselője. 1919-ben a Borsod megyei direktó­rium tagja. 1920-tól a földmunkásszövetség titkára, majd elnöke, 1922-től az SZDP-tit­kárság tagja, 1942-1944-ben főtitkára. 1922­től több alkalommal nemzet-, illetve ország­gyűlési képviselő. A német megszállás idején bebörtönözték. A felszabadulás után nem­zet-, illetve országgyűlési képviselő, 1946 januárjában a Nemzeti Főtanács tagja, 1947­től az országgyűlés háznagya; az SZDP ag­rárpolitikai osztálya vezetője, a FÉKOSZ Intézőbizottsága, a MOSZK igazgatósága tagja, 1946-1948-ban a Föld és Szabadság c. lap felelős szerkesztője. 1945-től a BNB, 1947-től az ONB tagja, 1945-1948-ban a megyei th. biz. tagja. 1948 elején mint a munkáspartok egyesülése ellenzőjét kizá­ták a pártból. 1950-ben koholt vádak alap­ján letartóztatták s a börtönben halt meg. Szederkényi Andrásné (Jászkarajenő, 1915­1969), munkás. 1932-től vett részt a munkás­mozgalomban, 1934-től a KMP tagja. Kez­detben Csehszlovákiában a kommunista ifjú­sági szövetségben, később a belga kommu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom