Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

S

201 Schiff Sárszeghy Miklós (?). 1945 elején a Sashalmi NB tagja. Sarudi Gyula (Budapest, 1900-1975), fogtechnikus. 1945-től az FKP tagja. 1947-ben a Békásmegyer-Csillaghegyi NB tagja. Sáska Géza, dr. (Kispest, 1918), tisztviselő. 1941-től az FKP tagja, a felszabadulás után a kispesti szervezet titkára, majd alelnöke. A felszabadulás után Kispest város gazdasági és pénzügyi tanácsnoka. 1945-1946-ban a Kispesti NB és képviselőtestület tagja. Preparátor. Sátor János, dr. (Mosonszentpéter, 1917), vasesztergályos, mérnök. 1937-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP budafoki szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után a Kartonlemezgyár ÜB elnöke, 1948-tól vállalatvezető. 1948-ban a Budafoki NB tagja. - A Mechanikai Művek vezérigazgatója, az MSZMP Pest megyei PB tagja, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület és a Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi tagja stb. - Szocialista Magyarországért Érdemrend, Munka Érdemrend, Népköztársasági Érdemrend stb. Sauer Pál (Újverbász, 1884-1978), gépészmérnök. 1945-től az FKP tagja. 1945-ben a Sashalmi NB és az ideiglenes képviselőtestület tagja. Schantzl József (Budapest, 1898-1966), órás. 1945-től az FKP tagja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás előtt ipartestületi jegyző, a Soroksárpéteri Munkás Dalkör pénztárosa. A felszabadulás után órás kisiparos. 19461947-ben a Pestszentimrei NB, 1945-1949ben a képviselőtestület tagja. Schauschek Ervinné (Rákosliget, 1900), tisztviselő. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után Rákosligeten községi fogyasztási adóellenőr; az MNDSZ helyi szervezete titkára. 1946-ban a Rákosligeti NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. Scheiber Zoltánná (Jászberény, 1905-1977), varrónő. 1929-től vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MDP rákosszentmihályi PB tagja. A felszabadulás után az MKP XIII. kerületi, majd rákosszentmihályi szervezete nőtitkára; vállalati személyzeti előadó. 1947-1948-ban a Rákosszentmihályi NB tagja. - Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Scheiring Jakab (Soroksár, 1901), földműves. 1945-től az FKP tagja. 1945-ben a Soroksári NB és képviselőtestület tagja. 1946-ban kitelepítették. Schieder Lipót (Nagytétény, 1896-1974), üvegcsiszoló segéd. 1913-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1920-1930-ban az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP (MDP) nagytétényi szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt a vasasszakszervezet nagytétényi csoportja vezetőségi tagja, üzemi bizalmi. A felszabadulás után a nagytétényi földigénylő bizottság tagja, a földművesszövetkezet igazgatósági tagja. 1945-ben a Nagytétényi NB tagja, 1945-1949-ben községi bíró. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Schiff Rezső (Veszprém, 1873-1951), szabósegéd. 1890-től az SZDP (MDP) tagja, a felszabadulás után az SZDP VIII. ker. szervezete ellenőrző bizottsága tagja, majd az MDP kerületi elnöke. Részt vett a Szabó Munkások Szakegyesülete és a Szaktanács megalapításában. 1897-ben a rendőrség Budapestről kitoloncoltatta, Újvidéken a Bácska, Bánát, Torontál megyék körzeti párttitkárságának a vezetője lett. 1900-1904-ben Párizsban és Londonban élt. 1900-ban a II. Internacionálé párizsi kongresszusán a párt képviselője. Részt vett a párizsi Magyar Munkásegyesület és a londoni Kommunista Club szervezésében. 1904-től ismét Újvidéken, majd 1909-től Kecskeméten párttitkár. Az első vidéki szocialista újság, a Magyar Alföld egyik alapítója. 1918-ban Kecskeméten a nemzeti tanács kormánybiztosa, majd a főváros elnöki ügyosztálya vezetője, 1919-ben a harmadik siófoki vörös hadtest politikai biztosa. Az ellenforradalmi rendszer idején két és fél évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után a rendőri felügyelet elől Bécsbe emigrált, ott a Világosság csoport vezetőségi tagja lett. Hazatérése után az SZDP VIII. ker. VB tagja. A felszabadulás után nyugdíjas fővárosi tanácsnokként rehabilitálták; részt vett a népbíróság munkájában. 1946-1948-