Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

R

Rubesch 196 dúlás után az MKP budapesti hidak szervezete, 1947-ben a rákosszentmihályi szervezet, 1948-ban a Ganz Villamossági Művek üzemi szervezete titkára. 1948-tól az ÁMG Pest megyei központjának vezetője. 1947-ben a Rákosszentmihályi NB tagja. - Az Április 4. Gépgyár szervezési osztálya nyugdíjas vezetője. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Rubesch Ferenc (Budapest, 1905), esztergályos. 1922-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1925-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP (MDP) X. ker. szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt az SZDP X. ker. szervezete vezetőségi tagja, az OIB kerületi megbízottja, a vasasszakszervezet kőbányai csoportjának könyvtárosa, a TTE országos vezetőségi tagja. Részt vett a VS-mozgalomban. A felszabadulás után a Dreher Csokoládégyár I. sz. telepe vezetője, 1948-tól az Édesipari Központ vezérigazgatója; az ÉDOSZ alelnöke. 1945 elején a X. ker. NB tagja. Nyugdíjas vállalati igazgató. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem stb. Rubesch József (Baja, 1894), cipészsegéd. 1915-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP (MDP) XI. ker. szervezetének szervező titkára. A felszabadulás után a Szabadságharcos Szövetség XI. ker. szervezete választmányi tagja, 1948-tól a Gyár és Otthon felelős szerkesztője. 1945 februárjában a Budai NB, 1945-1946ban és 1948-ban a XI. ker. NB, 1949-től az NFB tagja. - Nyugdíjas. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Népköztársasági Érdemérem stb. Rubletzky Géza (Budapest, 1909-1953), vegyészmérnök. 1939-től az FKP tagja, a felszabadulás után a párt Politikai Bizottsága tagja, a budapesti szervezet elnöke, a th. frakció vezetője. A felszabadulás előtt részt vett az FKP polgári tagozatának munkájában és az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az FKP propagandaosztályának vezetője, a Stúdió Könyvkiadó igazgatója, a BSZKRT alelnöke, a Magyar Reklám felelős szerkesztője; 1946-tól a Központi Híradó Rt., majd a Magyar Rádió igazgatója. 1945 elején a VI. ker. NB, 1949-től a Budapesti NFB, 1945-1949-ben a főváros th. biz. tagja. 1948-tól országgyűlési képviselő. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben meghalt. Rehabilitálták. - Szabadság Érdemrend stb. Rudán István (Babócsa, 1908), parkettás. 1945ben az NPP tagja. A felszabadulás után kisiparos. 1945-ben az V. ker. NB tagja. Nyugdíjas. Rudas (Rumpl) Ferenc (Soroksár, 1904), asztalos. 1923-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1927-től az SZDP tagja, a felszabadulás után a soroksári szervezet vezetőségi tagja. A felszabadulás után asztalos kisiparos. 1946-1947-ben a Soroksári NB, 1945-től a képviselőtestület tagja, 1947-től községi bíró. - Nyugdíjas. Rudas (Rumpl) János (Soroksár, 1903), vasöntő. 1922-től az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP soroksári szervezete titkára, majd titkárhelyettese, 1948-tól a SORTEX üzemi szervezete titkára. A felszabadulás előtt az SZDP soroksári szervezete és a szakszervezet soroksári csoportja vezetőségi tagja. 1945-1946-ban a Soroksári NB, 1945-1949ben a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas művezető. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Ruisz József (Budapest, 1903), műszerész, asztalos. 1945-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP pestszentimrei szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után asztalos kisiparos, 1948-tól üzemi dolgozó. 1945-1949-ben a Pestszentimrei NB és a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas asztalosipari gyártásvezető. - Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Ruscsák Lajos (Budapest, 1895-1967), vasesztergályos. 1912-től az SZDP, 1918-tól a KMP tagja. 1915-ben a Hofherr gyári sztrájkban és a háborúellenes mozgalmakban való részvétele miatt büntetőzászlóaljba vitték, 1916-ban fogságba került. 1917-ben a moszkvai, majd pétervári magyar kommunista szekció tagja. 1918 őszén a KMP kis-