Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

P

181 Petri vosszakszervezet vezetőségi tagja, az Újpesti Szülőotthon Egyesület elnöke, az MSZMT újpesti szervezete társelnöke; 1946-1947-ben a Független Nemzet felelős szerkesztője. 1945-1949-ben az Újpesti NB elnöke, a képviselőtestület és a megyei th. biz., 1950-ben a főváros képviseleti bizottsága tagja; 1950től a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. - A Fővárosi Tanács nyugdíjas elnökhelyettese, az országgyűlés jegyzője, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagja, a Budapesti Bizottság alelnöke stb. - Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendje, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Szocialista Magyarországért Érdemrend stb. Petényi Lajos (Pozsony, 1916), fémöntősegéd. 1940-től az FKP tagja, az országos és budapesti választmány tagja, a XII. ker. szervezet elnöke. 1944-ben a Nemzeti Számonkérő Szék letartóztatta, Sopronkőhidán 10 évi fegyházra ítélték, majd Németországba deportálták. A felszabadulás után textil-kiskereskedő. 1949-ben a XII. ker, NFB jegyzője. - Nyugdíjas. Péter József (Adásztevel, 1871-1962), vasöntő. 1896-tól vett részt a munkásmozgalomban, az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1897től a Magyarországi Vas- és Ércöntők Szakegylete, majd a vasasszakszervezet vezetőségi tagja, hosszabb ideig elnöke. 1903-tól a vasasszakszervezet tisztviselője, 1907-195 l-ben a Világosság Könyvnyomda és az összes pártintézmények főpénztárosa. 1925-1930ban a fővárosi th. biz. tagja. A „Vas és acélöntő" című szakkönyv, „A bérharc" című dráma, „A huszadik század diadala" című élőkép szerzője. Politikai tevékenységéért több alkalommal letartóztatták. 1945-ben a Pestszentlőrinci NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület tagja. - Munka Érdemrend. Peterdi Lajos, dr. (Budapest, 1894), orvos. 1945-től az FKP tagja. 1947-ben a Sashalmi NB, 1946-1948-ban a képviselőtestület tagja. Peterdi (Pleschner) József (Budapest, 1897), kőműves. 1945-től a PDP tagja. A felszabadulás után kőműves kisiparos. 1945-1946ban a X. ker. NB tagja. - Nyugdíjas építésvezető. Péterfai József (Szentpéterfa, 1904), könyvelő. 1945-től az NPP tagja. A'felszabadulás után postatakarékpénztári könyvelő. 19451946-ban a VII. ker. NB tagja. - Nyugdíjas. Péterffy Gedeon, dr. (?). 1945 elején a katolikus egyház képviselője a BNB-ben. 1947-től külföldön él. PéterfFy István (Erzsébetfalva, 1903), lakatos. 1918-tól az SZDP tagja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás után lakatos kisiparos. 1946-1947-ben a Pestszentimrei NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. - Tanácsköztársasági Emlékérem. Pethö István, dr. (Kölesd, 1886), tanár. 1945től az FKP tagja. 1911-től a Budapesti Református Gimnázium tanára. 1948-ban a DC. ker. NB tagja. Petik Ferenc (Salgótarján, 1898-1973), vasöntő. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1948-1949-ben a Rákosligeti NB és képviselőtestület tagja. Petrák Lajos (Budapest, 1929), lakatossegéd. 1946-tól az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után a MADISZ IX. ker. szervezete vezetőségi tagja, körzeti titkára, 1948-tól a SZÍT IX. ker. szervezete, 1949-től a WM üzemi szervezete titkára. 1949-ben a IX. ker. NFB tagja. - A Postavezérigazgatóság MSZMP PB titkára, az MSZMP XII. ker. PB tagja. - Munka Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Köztársasági Érdemérem stb. Petres Gyula (Budapest, 1920-1972), lakatossegéd. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP (MDP) nagytétényi, 1948-tól csillaghegyi szervezete titkára. 1945-től a Hungária Gumigyárban, 1947-től a csillaghegyi téglagyárban lakatos, majd irodavezető. 1946-1947-ben a Nagytétényi NB, 1948-ban a Békásmegyer-Csillaghegyi NB tagja, majd titkára. Halála előtt nyugdíjas vállalati osztályvezető. Petri Miklós (Temesvár, 1899), épületlakatos. 1914-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1918-tól a KMP, majd az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP kispesti szervezete elnöke. 1914-ben a kispesti ifjúmunkás csoport titkára lett. A cattarói felkelés idején a katonai bíróság öt év nyolc hónapra ítélte. 1919-ben a Vörös