Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

L

Lerner 142 Lerner Gábor (Budapest, 1908-1977), műszerész, szedőgépszerelő. 1925-től vett részt a munkásmozgalomban, 1926-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP III. ker. szervezetének vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt az OIB tagja, a nyomdászszakszervezet szedőgépszerelő csoport titkára, a Hírlapszedők Köre választmányi tagja. 1948-ban a III. ker. NB tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Lesenszki Mihály (Rákoskeresztúr, 1907), kőművessegéd. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után a rákoskeresztúri szervezet vezetőségi tagja. 1944ben részt vett a rákoshegyi ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után vállalati dolgozó, 1949-től a Magyar Vegyiművek személyzeti osztályvezetője, 1950-től az Építésügyi Minisztérium előadója. 1945-1949ben a Rákoskeresztúri NB és képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas vállalati személyzeti osztályvezető. - Munka Érdemrend. Lestál Vass Gusztáv (Hangony, 1898-1965), kereskedelmi ügynök. 1945-től az FKP tagja, a pesthidegkúti szervezet elnöke. 1919ben vöröskatona. A felszabadulás után textilkereskedő, majd rendőrtiszt, 1949-től vállalati dolgozó. 1945-ben a Pesthidegkúti NB tagja. - Tanácsköztársasági Emlékérem. Lévai Endre (Zsujta, 1916), lakatossegéd. 1939-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1940-től az SZDP, 1945-től az MKP (MDP) tagja. A felszabadulás után Rákoscsabán községi tisztviselő, majd egy ideig a honvédségnél szolgált. 1948-ban a Rákoscsabai NB, 1945-b en az ideiglenes képviselőtestület tagja. Lévai György (Budapest, 1907), tisztviselő. 1925-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1925-től a TTE tagja, 1936-tól az utazási osztály vezetője, 1938-1943-ban a Népszava külső munkatársa. A felszabadulás után bank-, majd takarékpénztári tisztviselő. 1945-1949-ben a VII. ker. NB tagja, 1946-tól titkára. - Nyugdíjas, a Természetbarát Szövetség propaganda bizottsága vezetője. Szocialista Hazáért Érdemrend, Népköztársasági Sportérdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Lévai Sándor (Budapest, 1922), villanyszerelő. 1941-től a KMP tagja, 1945-1948-ban az MKP Phöbus Villamos Művek üzemi szervezete, 1948-1949-ben az MKP (MDP) vasasszakszervezeti központ szervezete, 1949től a nehézipari minisztériumi szervezet titkára. 1939-től a vasas ifjúsági mozgalomban, később a VS-mozgalomban tevékenykedett. A felszabadulás után villanyszerelő, 1948-tól a vasasszakszervezet osztályvezetője, 1949-től a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője. 1948-ban a Rákosszentmihályi NB, 1949-ben a VIII. ker. NFB tagja. - Közgazdász, tervés közgazdasági elemző. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Lévy Tibor (Kolozsvár, 1900-1976), műszerész. 1932-től vett részt a munkásmozgalomban, 1935-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1945-től az SZDP X. ker. szervezete, 1948ban a városházi szervezet vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt pártbizalmi, a Kőbányai Munkásotthon könyvtárosa. 1945-1948ban a Fővárosi Anyagvizsgáló Intézet ÜB elnöke, 1948-1950-ben a X. ker. elöljárója, majd a Fővárosi Kenyérgyár igazgatóhelyettese. A felszabadulás után a VAOSZ vezetőségi tagja, a Szabadságharcos Szövetség X. ker. szervezete társelnöke. 1945-ben a X. ker. NB, 1948-tól a fővárosi th. biz., 1950ben a főváros képviseleti bizottsága tagja. Halála előtt az MSZMP X. ker. PB nyugdíjas munkatársa. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Munka Érdemrend stb. Lieb József (Muraszerdahely, 1895-1956), műszerész. 1919-től az SZDP (MDP) tagja. A felszabadulás után a MOM-ban műszerfelülvizsgáló. 1945-ben az Albertfalvai NB, 1945-1949-ben a községi elöljáróság tagja. Liebe István (Kispest, 1902), cipészsegéd. 1919-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1920-tól a KMP tagja. 1925-1928-ban az MSZMP tagja. 1921-től a bőrösszakszervezet kispesti cipészcsoportja, 1929-1931ben a budapesti cipészszakosztály vezetőségi tagja, 193l-l934-ben a bőrösszakszervezeti ellenzék vezetőségi tagja. Politikai tevékenységéért 1927-ben és 1933-ban elítél-