Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

Bevezető / Sarlós István

9 tetésére. A vita elsősorban nem a számok nagyságrendje, hanem a gazdasági élet fejlesz­tésének irányai körül folyt. Politikai vita volt ez, mert kifejezésre jutott benne a két fő törekvés: a szocialista és a finoman szólva, nem szocialista irányú fejlődés érvényesítésére való törekvés. Ma már tudjuk, hogy ebben a vitában az igazabb és jobb, a csak egyedül megvalósítható szocialista elképzelések kerekedtek felül. Ebben döntő szerepe volt azoknak az elvtársainknak, akik következetesen képviselték és érvényesítették a szocia­lizmus koncepcióit. 1949. év folyamán a pártok megbízottaiból jöttek létre a Magyar Függetlenségi Népfrontbizottságok. Feladatuk nem kevesebb, mint a tanácshatalom előkészítése, a szocialista gazdasági építés első lépéseinek támogatása, az erre irányuló nevelés, mozgósítás volt. A témák sokaságára lehet utalni akkor, ha a nemzeti és népfrontbizottságokról be­szélünk. Kezdetben a romok eltakarítása, a közbiztonság helyreállítása, harc a reakció ellen, az iskolai munka sokoldalú támogatása, a kevés élelmiszer igazságos elosztása, az öregek s betegek gyámolítása, május 1. és április 4. évfordulóinak megünneplése, majd a szocialista építés mindennapi feladata garmadájának, mind-mind napirendre kerülő, ott rendszeresen megtárgyalt és megoldott kérdések voltak. A nemzeti és népfrontbizottságok tagjai névtelenek és országos hírnevűek, egymást támogatva eleget tettek a pártjuktól kapott megbízásnak és jól szolgálták a nép ügyét. Ez a szolgálat volt a fő cél. Iskolái voltak ezek a bizottságok a széles körű együttműkö­désnek, és előfutárai voltak a szocialista népi összefogásnak, amelyben kommunisták és nem kommunisták vállalják a közös munkát és a közös felelősséget a szocialista jövőért. Harmincöt év telt el azóta, hogy megalakultak az első nemzeti bizottságok. Az alapí­tók és a közreműködők közül sokan örökre eltávoztak közülünk - de kezük, intézkedé­seik olykor láthatatlan, de mégis sorsokat formáló nyoma érezhető mai sikereinkben is. Jelentős azok száma is, akik ma is éppúgy, mint a felszabadulás óta mindig cselekvő részesei a munkánknak - Őket is tisztelet és elismerés illeti mindazért, amit népünkért tettek. A felszabadulás óta sokat fejlődött hazánk és népünk. Megtanultuk, hogyan kell a kor eszméjének megfelelően élni és dolgozni. Megtanultuk, hogy mindig több az előttünk álló munka, mint az, amit már elvégeztünk. De azt is tudjuk, hogy minden előre megtett lépés jelentősen távolabb visz attól a múlttól, amit végleg magunk mögött hagytunk. Távolodik a múlt, a küzdelmeink, harcaink emléke azonban nem halványul el bennünk: erőt ad a jövő feladataihoz és biztatást ad az olykor csüggedőnek éppúgy, mint a derű­látónak. A jövő olyan lesz, mint amilyenné a kommunista módon gondolkodó egykori bizottsági tagok és a ma építő munkájának részesei akarták és akarják formálni. Az ő és a mi egybehangzó akaratunk az, hogy a meglevő szilárd alapokon épüljön fel a szocia­lista Magyarország. SARLÓS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom