Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
III. A Levéltár iratanyaga
a kerületek száma 22-re nőtt. /itt hívom fel a figyelmet arra, liogy a Budapesthez csatolt helységek: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlörlnc, Rákospalota és Újpest városok, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cink óta, Mátyásföld, Nagytétény, Festhldegkút, Pests zentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákos hegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár községek 1950 előtti iratait Budapest Főváros Levéltára nem vette át, azokat a Pest megyei levéltár őrzi./ Ugyanekkor a főváros központi ill. kerületi Igazgatásának Intézésére megalakultak a Tánácsok. Az 1950 óta létrejött városi Iratanyagból már a levéltárban vannak Budapest Főváros Tanácsának és a Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésjegyzőkönyvei 1970-ig s a tanácsi i-gyosztályok iratai 1955-lg. A kerületi tanácsok levéltári megőrzésre érett iratanyagának átvétele helyhiány miatt csak részlegesen valósult meg; jelenleg 13 kerület tanácsának 1956-ig terjedő Iratai vannak a levéltár őrizetében. Hasonlóképpen egyenetlenül kerültek átvételre a fővárosi hivatalok, közigazgatási segédszervek iratai is. A nem városi szervek működése során keletkezett Iratanyagból elsőrendűen város törté ne ti forrásértékkel bírnak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai és tervei. Ez a felerészben a városok, felerészben az állam által delegált tagokból álló szerv, amely 1870-től 1948-ig állott fenn, irányító és szervező szerepet töltött be Budapest modern nagyvárossá történt kiépítésében. Fénykora 1870-től a századfordulóig tartott, ezután kevésbé volt jelentős a tevékenysége. 1945 után kivette rés*t a főváros újjáépítésének munkájában is. /Tervanyaga az iratoktól elválasztva a Tervtárban található./ Budapest felszabadulás utáni történetére kiemelkedő forrásértéküek a Budapest Nemzeti Bizottság és a tizennégy kerületi Nemzeti Bizottság iratai, valamint a Budapesti Nemzeti Bizottság által n fővárosi hivatalokhoz és intézményekhez, a minisztériumokhoz, a fővárosban működő vállalatokhoz, egyesületekhez stb. kiküldött csaknem 600 Igazoló Bizottság iratai, - amelyek részben szintén városi eredetű iratanyanak tekinthetők. A Budapesti Nemzeti Bizottság Iratainak forrásértéke
