Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
III. A Levéltár iratanyaga
létesített fővárosi vállalatok, üzemek, 111. a meglevő magánkézben levő vállalkozások községi kezelésbe vételével létrejött közüzemek,és elődvállalatalk 1850-1950. évi Iratanyaga szintén sok vonással járul hozzá Budapest történetének megismeréséhez. A. Vízmüvek és a Gázmüvek Iratanyagában nemcsak általános ügyviteli, Igazgatási és műszaki Iratok, hanem munkásmozgalmi dokumentumok is nagy számmal vannak.A közlekedési vállalatok közt megtalálható a fővárosi tömegközlekedés lebonyolítását megindító lóvasút-társaságok, a Budai Közúti Vaspálya és a Budapesti Közúti Vaspálya társaságok, majd a villamosvasúti közlekedést létrehozó Budapesti Villamos Városi Vasút és a Hidapest közúti tömegközlekedését monopolizáló BSZKRT Iratanyaga. Itt vannak a kontinens első földalatti vasútjának és a második világháborúban elpusztult Siklónak iratai Is, s nem hiányzik a Budapestet a peremvárosokkal öszszekötő helyiérdekű vasutak Iratanyaga sem.Az élelmezési közüzemek Iratai közül legjelentősebbek a Községi Élelmiszerüzem és a Községi Lóhúsüzem Iratai. E városi eredetű Iratanyagnak a jelentősége Budapestnek az ország életében betöltött központi szerepe következtében túlnő a várostörténet keretein főként a munkásmozgalmi vonatkozások miatt. Külön kiemelendő országos forrásérték szempontjából Budapest Főváros Tánácsköztársaságl szerveinek - sajnos töredékesen fennmaradt - iratanyaga. /Az 1918-19-es forradalmak történetére egyébként ezen az iratanyagon kívül Is jelentős források vannak Levéltárunkban, mégpedig a Tanácsköztársaság leverését követően a fővárosi alkalmazottakkal kapcsolatban lefolytatott Igazolási eljárások anyagában,valamint 1939-től kezdődően a fővárosi alkalmazottakra vonatkozó személyzeti anyagban, sőt az 1945 utáni Igazolást és rehabllltási eljárások anyagában Is./ Az 1945 utáni városi Iratanyag különösen a sokat szenvedett, romokban heverő főváros újjáépítésére,életének újra megindulására,a városi szervezet reorganizációjára vonatkozóan ad értékes felvilágosításokat. A felszabadulás után 1950-ben lényeges szervezeti változás következett be a fővárosnál. A Budapestet övező, vele szinte összenőtt településeknek a fővároshoz csatolásával létrejött Nagy-Budapest,és Így
