Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
I. A Levéltár története
lent 1913-ban "A fövéros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye" címmel. Összeállította dr. Gárdonyi Albert székesfővárosi levéltáros./ Nagy lendUlettel fogtak hozzá 1911-ben a Buda és Pest történetére vonatkozó középkori oklevelek összegyűjtéséhez és kiadásának elő - készítéséhez Csánkl Dezsőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának vezetésével. E munka során hatalmas mennyiségű oklevelet kutattak fel, másoltak le és regesztáztak /l933-tól kezdve Gárdonyi Albert, 1936-tól pedig Budó Jusztin, a levéltár főlevéltárosai Irányításával./ A tervezett nagyszabású kiadványsorozatnak azonban csak az első: az 1148-1301 évekre terjedő kötete Jelent meg 1936-ban. /Budapest történetének okleveles emlékei I. kötet. Budapest 1936./ Még a második kötet anyaga Is nyomdába került, de megjelenése a második világháború miatt elmaradt és sajnos az összegyűjtött értékes anyag Jórésze 1945-ben megsemmisült. Az 1911-ben erőteljesen megindult levéltári - főként tudományos Jellegű - munkákat némileg visszavetette az első világháború miatt bekövetkezett időleges létszámcsökkenés. A Tanácsköztársaság kikiáltása, 1919, március 21. után a fővárosi levéltárnak Jelentős szerep Jutott az egész magyar levéltárügy rendezésében, mivel hosszas frontszolgálat után hazatért fiatal levél tárnoka, Nlklai Péter, híva taltár sóival történt megbeszélés után emlékiratot készített a magyar levéltárügy helyzetéről és a szükségesnek Ítélt intézkedésekről a Közoktatásügyi Népbiztosság számára. Ennek alapján adta ki a Közoktatásügyi Népbiztosság r 26. K. N. sz. rendeletét, amely a levéltárakat - beleértve az addig egyáltalán nem ellenőrzött egyházi és családi levéltárakat Is - a Közoktatásügyi Népbiztosság ügykörébe utalta. Niklait megbízták a könyvtárügyi bizottság levéltári osztályának vezetésével és az ő Irányítása aiatt több rendelet, illetve rendelettervezet készült a levéltárügy átfogó rendezésére, a levéltárvédelem megszervezésére,a levéltárosképzésre , a megyei és városi levéltárak anyagának leltározására. A Tanácsköztársaság megdöntése után ezek a levéltárügyben kiadott úttörő jelentőségű Intézkedések érvényüket vesztették és Így a városi, megyei levéltárak tervezett egységes szakmai Irányítása sem valósult meg. Tíz év múlva, az 1929. évi 11. törvénycikkben történt ugyan i.5
