Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
I. A Levéltár története
u.n. tárnoki városok közös levéltárának maradványa. Ezt a közös levéltárat a 15. század végétől 1541-ig Buda őrizte, azután Pozsony lett az őrzője és Buda csak 1733-ban kapta vissza. Ebből összesen 5 oklevél - Rudolf királynak a tárnoki bíráskodásra vonatkozó 1002. évi kiváltságlevelei, meg Istvánffy Miklósnak ezek kihirdetéséről szóló bizonyságlevele - von meg ma Is Buda város levéltárában. A. török uralom alóli felszabadulás után Buda és Pest nagy anyagi áldozatok árán visszaszerezte jelentős kiváltságokat biztosító szabad királyi városi rangját, s 1703-tól kezdve Ismét maga Intézhette a város területén az Igazgatást, bíráskodást és a városi Jövedelmek kezelését. A városi igazgatás, bíráskodás és gazdálkodás során létrejövő Íratok kezelésére, megőrzésére a két városban kezdettől fogva gondot fordítottak. A városi tanács Iratainak kezelése ugyanúgy, mint a többi városokban a városi Jegyző /nótárius, syndlcus/ feladata volt. A városi jegyző hivatali esküjébe már a 17. században belefoglalták az Iratok gondos megőrzésére vonatkozó kötelezettséget Is. Az Iratok örzőhelye ekkor a jegyzői Iroda: a kancellária volt. A pesti kancellárián már a 18. század elején kialakították a legfőbb lratcsoportokat és az ezekbe beosztott Iratokat lajstromozták Is. Az iratcsoportok kiala - kutasának Budán Is vannak nyomai ebből az Időből, de lajtsromozásról nem tudunk. Amikor a közigazgatási és Igazságszolgáltatási ügyek intézése 1708-ban Budán elkülönült egymástól, a törvényszéki Iratok kezelése a törvényszéki jegyzőkönyvet vezető és a törvényszéki iratokat fogalmazó aljegyző, vagy törvényszéki titkár feladata lett. A városi Igazgatás differenciálódása következtében kialakuló szakhivatalok /telekkönyvi hivatal, ár hivatal, kamarást hivatal, adóhivatal, városkapl - tányi hivatal stb./ működése során keletkezett iratokat maguk pedig a hivatalok kezelték és őrizték. Mivel a városi Iratok rendben tartása, őrzése olyan személyekre hárult, akiknek fő feladata az ügyek intézése, Jegyzőkönyvek vezeté - se, Íratok fogalmazása, letlsztázása volt, nem jutott elegendő Idejük az Iratokkal való foglalkozásra.A városok és vármegyék Iratainak keze - lésére ez időtájt már a felsőbb hatóságok figyelme is kiterjedt. így 1767-ben a Pest városába kiküldött királyi, biztos helytelenítette, hogy 8
