Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)
XIII. CSALÁDOK
-74,2. A DIETRICH CSALÍD IRATAI 1770-1942 A Dietrich család erdélyi szász eredetű, Szebenben volt birtoka. Az iratokból ismert ós D. János ev. lelkész /Pfarrer in Grosau/, 1808 előtt halt meg. /Felesége Johanna Regina von Scharfenbach./ Hat gyermekük közül P. Sámuel posztókészitő vitte tovább a családot /felesége Josepha Susanna Grau, meghalt 1830-ban/. Két lányuk és két fiuk volt; az idősebb fiu, Carl Samuel 1846-ban teológiai kandidátus, a fiatalabb, Satauel Adolf /szül. 1829/ 1882-ben tábornoki rangot viselt. Az utóbbinak és Schulte Júliának 1874-ben kötött házasságából származott D. Richárd /1916-ban hadnagy/, Miksa /kapitány, elmebeteg lett, 1878-1918/ t és D.^Alfréd, akinek kezén az iratok fennmaradtak. /Féltéstvérük, D. Adolf 1917-ben a magyar kereskedelmi minisztérium tanácsosa volt./ Az irato'k a család erdélyi birtokaira és idősebb tagjaira utaló szórványos darabokon kivül elsősorban D. Alfréd pályájára és katonai -diplomáciai működésére vonatkoznak.^ 1877-ben született, 1907-ben az adriai flottánál sorhajóhadnagy, 1917-ben korvettkapitány, 1918-ban a hadseregpararícsnoksághoz beosztott admirális vezérkari főnöke, és mint ilyen Horthy Miklós tiszttársa volt. A békekötés után alkalmasint ennek köszönhette, hogy 1921-ben a m. kir. folyatnrendészeti hatóság vezetője, az 1930-as években pedig rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lett. 1942-ben még élt. ,Alfréd atyjának, Sámuel Adolfnak katonai szolgálatát tükrözteti a 79. gyalogezred 1. századának tiszti parancskönyve /állomáshelyei 3écs, Pozsony, Laibach/, s az ennél sokkal jelentősebb levelezőkönyv és parancskönyv, mely az 1865-1866-ban Mexikóban harcoló osztrák és belga "önkéntesek" Pueblóhoz /Brazillá/ tartozó orizabai helyőrségében keletkezett. D. Sámuel Adolf itt I. o. kapitányi, ,majd őrnagyi rangban szolgált. Alfréd múltjáról tájékoztat a hadihajók gyakorlataira, a Laudon - Zrinyi és a Nautilus összeütközésére, az Árpád hadihajón kitört tengerészzendülásre, a Cortellazzo-i afférre, Franz v.Keil viceadmirális parancsnoki működésére vonatkozó néhány dosszié. A fegyverszünet ill. a trianoni béke utáni időből Alfréd iratai között vannak a Szerb-Horvát-Szlavon Nemzeti tanácsnak átadott hajók jegyzéke /1918.okt.31./, a pólai katonai felszámoló hivatal és az államközi hazaszállító hivatal, a Magyar Hadihajózás Műszaki Hivatala, a HM hadihajós csapatfelügyelő hivatal iratai /1919-1920/, a magyar - jugoszláv és magyar - román hat ármegállapitó bizottság töredékes iratai, a magyar - román vizügyi rendezésre vonatkozó .iratok, az 1923-i letenyei magyar
