Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)

XIII. CSALÁDOK

- 72 ­lett érdekesek Toldy Ferenc s.k. levelei, az 1848-as vá­lasztási és országgyűlési belépők, igazolványok, két "ké­zirat Garibaldiról, a hazai politikai helyzetről /1860/ és esküdtszéki meghivói /1868, 1870/. Hinka László /1845-1915/, az előbbi fia, pesti jogi ta­nulmányok után 1868-ban a Finanzprokurator ügyésze, 1870­ben a pozsonyi pénzügyi ügyészség főnöke, 1875-ben a bp. kincstári jogügyigazgatóság előadója ill. osztályvezető­je, 1878-ban /az előbbiekről lemondva/ a pécsi püspöki uradalom főügyésze, egyházmegyei alapitványi ügyész, ké­sőbb még pécsi káptalani ügyész is lett. Ezeket az állá­sait 1911-ben történt nyugdíjazásáig töltötte be. 1872­ben Koller Adalbertát vette feleségül. Iratai elsősorban személyi iratok, de igen becses anyag van bennük a pécsi püspöki és káptalani uradalmak vagyonkezelésére vonatko­zólag is /pl. a régi iratjegyzékek/. 1882 elején vissza­vonult az ügyvédi gyakorlattól. Hinka Miklós /1877- ?/, H. László fia, jogi tanulmányai után 1905-ben tett ügyvédi vizsgát, és Pécsett folytatta atyja ügyvédi gyakorlatát. 1913-ban Budapestre költözött, itt /előbb ideiglenes minőségben/ a fővárosi árvaszék se­gédfogalmazójává nevezték ki. Ilyen természetű működésé­nek 1919-ig van nyoma. 1916-1926 között ügyvédi gyakorla­tot folytatott. Iratai személyi természetűek. Feleségének neve Szombathelyi Margit. További pályájáról nem tudunk. A pécsi Hinka-iroda ügyvédi iratai között jelentősek a püspöknádasdi Szentháromság-szobor épitésével kapcsolatos számlák és periratok /1900-as évek/, a Pécsi Jótékony Kő­egylet házépítésének dokumentumai /1905-1907/, a Caflisch­ügyben mellékelt, a pécsi fogház udvari frontját ábrázoló fénykép /191Ö/, valamint a Jánd község legelőjével kapcso­latos iratváltás /1912/. A többi per jelentéktelen, de a legifjabb Hinka gyámi rendelvényeivel kapcsolatban számos budapesti árvára vonatkozó adat található köztük /utoljá­ra a Tanácsköztársaság évéből/. A családi iratokat politikai és irodalomtörténeti szem­pontból .jelentős nyomt-atvány- és kéziratgyűjtemény egé­sziti ki, A nyomtatványok között található Verhovecz Mik­sa és társai bácsi filozófiai disszertációja /1770/, II. József jobbágypátense /1785/, magyar kereskedelmi társa­ság tervei /1791, 1825/, az udvari ágensek utasitása /1798/, I. Ferenc kiáltványai a napóleoni háborúk idejé­ből /1806, 1809, 1814/, Vegh Péter országbiró gyászjelen­tése /1807/, a nemesi felkelők felszerelésének jegyzéke /1809/, a párizsi békeszerződés egyes pontjai /1814/, táblázatok Európa országairól és az illir tengerpart köz­ségeiről /1815 ?, 1818/, Pest megyei rév-dijszabályzat /1834/» József nádor betegségére és halálára vonatkozó nyomtatványok, köztük Kossuth Lajos és Toldy Ferenc gyász-

Next

/
Oldalképek
Tartalom