Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)
XIV. SZEMÉLYEK
- 100 25. SEIVJTBI RŐ3SRT ÜGYVÉD IRODAI NAPLÓJA 1943-1946 1. Semtei Róbert 1882-ben született Ungvarott. Valószínűleg Budapesten végezte «jogi tanulmányait, és tette le ügyvédi vizsgáját. A Budapesti Ügyvédi Kamarába 1910-ben jegyezték be, és 1950-bén bekövetkezett haláláig folytatott Ügyvédi gyakorlatot. /Naplója tanúsága szerint azonban 1944. jun. '23. és 1945'. máre.17 között működése szünetelt./ Irodája Budapest VI. Szobi u. 4. szám alatt volt, és közepes forgalmat bonyolított le. Az itt található irodai haplóba mindennap bejegyezte, hogy kikkel és hol tárgyalt, mit intézett, mennyi készkiadása volt, sőt - nyilván a költségjegyzékre gondolva- - azt is, hogy hol töltött el több órányi időt egy-egy üggyel. Az 1943. febr, 26-ával kezdődő kötet alkalmasint a naplósorozatnak szinte véletlenül fennmaradt darabja. A II. világháború utolsó éveire forrásértéke csekély, jelentősebb ügyfelek csupán a Szociális Testvérek, a Német Református Egyház, valamint báró Lukács György és felesége; az ügyek érdeméről alig tudunk valamit. A félszabadulás utáni 1946. ápr. 20áig terjedő bejegyzések már bővebbek és érdekesebbek is; igazolási és lakásügyekben, népbirósági perekben való eljárásokról számolnak be, és hiven tükrözik egy gyakorló ügyvéd bajait-gondjait a népi demokratikus korszak első éveiben. . 2.' Irodai napló 1943. febr.261946. ápr. 20 i; 1 kötet Terjedelem* 0,03 lfm. 3. A napló bejegyzései napról napra haladnak. Mutatója nincs. 4'. 5. 26. WÜRTZLSR VILMOS GYÓGYSZERÉSZ IRATAI 1820-1885 1. Würtzler Vilmos 1807-ben Pozsonyban született, gimnáziumi tanulmányait Modorban végezte; szülővárosáéban 1823-1826 közt gyógyszerészgyakornok, majd segéd lett. Egy évig /1828-29/ a bécsi egyetemen kémiát tanult. Ezutári két évig Sopronban, öt évig Bécsben dolgozott mint gyógyszerészsegéd. Bécsi főnökének leányát vette feleségül /Jesovits Karolina/, s apósa halála után két évig /1836-1838/ provizor ként vezette a patikát. 1838. július 14-én megvette a pesti "városi gyógyszertárat" /Szentháromság-patika/, s azóta
