Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

SZOCIALISTA KOR /XXV. FONDCSOPORT/

- 199 SZOCIALISTA KOR /XXV. PONDCSOPORT/ A felszabadulás után az igazságügyi szervezet fokozatosan, a visszahúzó erőkkel folytatott SZÍVÓS harcban alakult át népi demokratikus igazságügyi szervezetté* Az átszervezés fő irányát a Népköztársaság Alkotmánya, az 1949: II. tv, szabta meg, az ezt követő évek jogalkotásában pedig sorra megvalósultak az uj tipusu birósági és ügyészségi szervezet vonásai, Mig azonban a kapitalista kor jogszolgáltatásának anyaga jelentős mennyiségű és értékű iratokban van képviselve a levéltárban, a szocialista kor levéltárának kialakitása még javarészt a jövő feladata. Következik ez a jelenleg hatályos iratbegyüjtési jogszabálynak, a 130/1957. I.M. sz. rendeletnek hangzatából is. A rendelet szerint ui. - a részletezéstől itt eltekintve a büntető perek iratai 25, a polgári perek iratai pedig 30 év őrzési idő után kerülnek selejtezésre, így a Fővárosi Levéltár szocialista kori anyaga részben azoknak a szerveknek az irataiból tevődik össze, amelyek a népi demokratikus átalakulás során bet öltött éle szerepüket, és más szerveknek adták át helyüket, részben pedig olyanoknak az irataiból, amelyek az igazságügyi szervezetben fölöslegessé váltak, és 1950'végén megszűntek. Az utipusu igazságügyi szervek közül a népbiróságok és népügyészségek közvetlenül a felszabadulás után megkezdték működésüket. A budapesti népbiróság /alább 1, tét el/ büntetőperes anyagának csak kis töredéke került a levéltár őrizetébe, viszont lényegében teljesen itt őrizzük a biróság igazolási fellebbviteli anyagát. A budapesti népügyészség /2. tétel/ iratainak ugyancsak töredéke került a levéltár őrizetébe, a teljes anyag átvétele a közeljövő feladata. Az uzsorabirósági