Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

T / - 140 kutatáshoz az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának Írásbeli engedélye szükséges. 5. Az iratokat a Budapesti Országos Börtön 1964-ben adta át a levéltárnak. 151-227. BUDAPESTI KÖZJEGYZŐK IRATAI 1875-1944 /1953/ A török hódoltság idején elhalt magyar közjegyzői intézmény és a gyökeresen elavult hiteles helyek pótlására az 1858. február 7-i nyílt parancs bevezette a közjegyzőséget Magyarországon, Horvátországban, a "Bánságban" és Erdélyben, A részletes szabályokat az 1855#május 21-i osztrák közjegyzői rendtartás tartalmazta. Az Országbirói Értekezlet /1861/az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VIII. rész 8-9. §-ában ismét eltörölte a' közjegyzőséget, ez azonban Erdélyre és Fiumére nem vonatkozott. A kapitalista fejlődés megkövetelte a közokiratod kiállításának korszerű szabályozását, ezt az igényt azonban a hiteles helyek már nem tudták kielégiteni. A hiteles bizonyításokra közhatóságoknak és magánszemélyeknek adott sokféle jogosityány csak növelte a zavart. Ezért az 1870-i jogáezgyülés kimondotta: "Törvénykezési rendszerünk korszerű átalakításának szükségképi következménye, miszerint a közjegyzőség, mint bíróságoktól és ügyvédségtől teljesen elkülönített közintézmény szervezendő, s a közjegyzők működésükben csak a törvényeknek . legyenek alárendelve, s az általuk hatáskörükben felvett okmányok közokirati erővel bírjanak." Ennek megfelelően rendezte a kérdést a kapitalista korszak közjegyzői törvénye, ill. ennek novellája: az 1874:XXXV. te. és az 1886:VII. te. Az 1874:

XXXV, te. értelmében a közjegyzőket az igazságügyminiszter nevezte ki. Közjegyző csak teljes jogú magyar állam-