Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 138 - , 102. A BUDAPESTI KIR, BÜNTETŐ TÖRVÉNYSZÉKI FOGHÁZ IRATAI 1872-1944 /-1950/ A magyarországi letartóztatási .intézetek 1867-ben kerültek az igazságügyminiszter felügyelete alá; ki 1869-ben kiadta házszabályaikat, a javitórendszer és a fokozatos büntetésvégrehajtás elvei alapján. A kiegyezéskor fennállott 106 törvényhatósági börtön 1871«-ben, az igazságszolgáltatás államosításával állami bírósági fogházzá lett. Az 1871:XXXIII. te, a törvényszéki fogházak felügyeletét a kir. ügyészségekre ruházta, a járásbíróság! fogjiázak pedig az illető járásbíróság elnökének voltak alárendelve, Az egy épületben elhelyezett budapesti kir, büntető törvényszéki fogház és a IV-X. ker. /majd: büntető/ járásbirósági fogház, az un, "Marko" iratanyaga csak töredékesen maradt fenn. Törzskönyveik 1872-től folyamatosak, e gyéb rabnyilvántartásaik, irodai, személyzeti és pénztári könyveik csak egyes esztendőkből vannak meg. A rendezésnek itt is fennálló követelménye indokolja vázlatos bemutatásukat. Fogolytörzskönyvek 1872-1944 1206 kötet * Törzskönyvi mutatók 1895-1947 65 kötet Tolonctörzskönyvek 1913-1944 48 kötet Zárkakönyvek és egyéb fo — golynyilvántartasok . 1919-1944 128 kötet Iktatókönyvek, kézbesitőkönyvek, számmutató 1922-1953 39 kötet Személyzeti nyilvántartás 1896-1947 6 kötet Fogolypénzek, letétek nyilvántartásai 1921-1950 122 kötet Terjedelem: 123 ifm. A fogolytörzskönyvek folyamatos sorozata évrendben, azon belül a büntetést kiszabó biróság /törvényszék, járásbíróság/ és még különleges szempontok szerint /előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság/ is tagozódik» , Az évenként ujv